Miért nagy probelma hogy költözünk?

Itt lakunk anyósoméknál. A fia, (aki a férjem már) a közös gyerekünk és én. Mi újítjuk a házunk. Valószínű jövőre tudunk is költözni. De pár napja pozitív lett a terhességi tesztem. Ezért úgy döntöttünk a férjemmel hogy ideje lenne menni albérletbe. De az anyósomnak ez nem tetszik. 25 évesek vagyunk. Ez lenne a normális hogy mindenki külön lakik. Amúgy is romokban az anyosommal való kapcsolatom. Nyilván így nem lenne minden nap vele az unoka meg a következő sem és ez a baja (nyilván nem én). De ez szerintem akkor sem normális dolog. Elvégre nem költözünk olyan messzire. Az albérlet amit nézünk az is itt van helyben, az ő munkahelyétől 2 perc gyalog. De még ő van fellázadva hogy megyünk. Miért? Nem tudok erre mit mondani... ilyenkor támad hogy nem tudnék elvezetni egy háztartást. (Egyébként mosok főzök takarítok gyerek mellett.. ) meg pár napja volt egy olyan megjegyzése hogy "télen költözünk hozzátok vagy gyertek vissza mert a fűtés drága lesz minek 2 nagy házat fűteni " (melyik ház faggyon sz.rrá telenként.?)

Többször felvetettük már idő közben hogy megyünk albérletbe akkor jön az hogy elkezd sírni és a férjem megsajnálja.. vagy pedig a mártirkodás hogy "engem nem szeret senki mindenki itt akar hagyni" (családból volt egy pár ember aki letaposott miatta, hogy értsétek) de így hogy úton a kistesó így a férjemmel határozottan eldöntöttük hogy kész ennyi volt. Menni kell hisz így kicsi nekünk ez a ház . Na meg minek lakjunk anyuka nyakán.. de valami komoly lelki problémája lehet hogy szó szerint tiltja ezt . Bár már nem érdekli a férjemet sem és szerintem már o is belatja hogy az eddigi reakciói anyósnak nem volt épp jogos. És ilyenkor jön az hogy q hátam mögött mindennek elhord a családba (nagy a család a férjem részéről) és semmi olyat nem mond amit ő tesz vagy csinal amiért kedve sincs itt lenni az embernek csak rám mutogat ujjal "elvitte a fiam meg az onokám ez a r.hadék " szóhoz sem jutok néha..