Nem bírok az anyósommal! Mindent is ő szeretne irányítani az életünkben. Mit tegyek?

Már nem bírom tovább magamban tartani hogy kikészít az anyósom. Nemrég költöztünk arra a településre ahol ők is laknak, ráadásul szinte a szomszédban dolgozik. Eleinte próbáltam magam meggyőzni hogy jobb lesz a helyzet de nem. Minden nap itt pakolja le a motyóját amivel jön dolgozni és mikor végez akkor mindig benéz hozzánk. Ezzel még nem is lenne bajom, de egyfolytában rendezkedik itt. Kulcsa van a kapuhoz és kérdés nélkül jön-megy az udvaron és ilyenkor kb mindig be is jön a házba hozzánk szó nélkül. Se egy telefonálás hogy jövök, se egy kopogás az ajtón. Csak nyit be és már jön is befelé. Ez engem baromira zavar mert semmi magánéletünk nincs így mivel állandóan be vagyok feszülve hogy éppen mikor nyit be. Ráadásul most született meg a kisbabánk és nyilván őt is látni akarja, ezért ha épp nem azért jön be mert hozott valamit, akkor azért megy be hátra a hálónkba, mert ránéz a gyerekre. Mikor hazahoztuk a kórházból direkt szerettem volna hármasban lenni a férjemmel és a kicsivel, erre este beállított a sógornőmmel hogy ők jöttek megfürdetni. Meg se kérdeztek hogy akarjuk e, csak felvették a gyereket és már vitték is. Ez nekem nagyon kiakasztó! A férjemnek meg tök normális mivel ő így nevelkedett hogy a házuk egy átjáróház. Náluk is mindig mindenki kopogás nélkül jön megy. Nagyon hálás vagyok a sok segítségért pl hogy rendezi a kertet meg a költözéssel is rengeteget segítettek de ezzel az átjárással kikészít. Ja és hab a tortán hogy mindent úgy kell csinálni ahogy ő akarja. Most pl a bútorokat akarja átrendezni mert hogy az úgy “nem jó helyen van” és rendesen minden nap elmondja és kb befenyíti a férjemet hogy rendezze át mert különben elviszi a bútort. (Régebben az övéké volt csak mi megkaptuk)

Mit tegyek hogy ennek vége legyen???