Anyósban és apósban az alábbi lent kifejtett dolog nem tetszik. Hogy lehetne a legközelebbi adandó helyzetben mikor ez a probléma felmerül majd valami kapcsán, letisztázni, hogy a fiukért nem tartozom felelősséggel?

Anyós és após engem tesz felelőssé, ha valami gondja van a fiuknak, aki a párom.

Felnőtt ember esetén én max segíthetem szeretetből, figyelmeztethetem, ilyesmi, de nehogy már a felelősség is az enyém legyen. Nem az én dolgom nevelni, rászólni, parancsolgatni neki. Nem az én hibám ha tüdőgyulladása van pl. (most nincs neki, de volt már).

Meg egy másik ehhez hasonlatos szitu, mikor valami olyan új szokása van páromnak, ami egyértelműen az én befolyásolásomra történik, pl. nem eszik annyi húst. Szerintem és a párom szerint ez egy pozitív változás, a szülők szerint ez negatív változás (ettől volt tüdőgyulladása szerintük). És engem okolnak amiért nem eszik húst. Na most szerintem, még ha valami tök egyértelműen is az én befolyásolásomra történik vele, akkor se az én felelősségem. Felnőtt ember eldönti, mit eszik, mikor, mennyit. Ha nem eszik húst, az csak is és kizárólag az ő felelőssége, és nem az enyém. Nem gyerek, akit én etetek. Sose parancsoltam rá, hogy ne egyen húst. Azért eszik kevesebb húst, mert tudja, én mit miért eszek kevés húst, és ez hatással volt rá. De ez, hogy hagyta magát befolyásolni, a saját döntése, saját felelőssége. Ezzel minden felnőttnek tisztában kéne lennie.

Összegezve: A f@$z kivan azzal, hogy felelőssé próbál tenni anyós-após bármiért is, ami a fiukkal van. Akár az én hatásomra van, akár nem, nem az én felelősségem. Nem felelek érte. Nem okolhatnak se betegségért, se semmilyen döntéséért.

Ha nekem lenne gyerekem, és elkezdene valami okkult szektába járni a barátnőjével, tuti a fiammal beszélnék, és nem a csajával. Nem gondolnám azt, hogy a csaj felelőssége, hogy hova jár a fiam, a fiam felelősségének tartanám, hogy befolyásolható, hülyeségekbe belerángatható. De ez szélsőséges példa, én nem vittem a páromat okkult szektába természetesen.

Amúgy most hogy kiírtam ide nektek ezt a kérdést, rájöttem, hogy ez nem abból fakad, hogy a szülei estleg valahol mélyen gyereknek, befolyásolható kis hülyének tartják a fiukat? Mert ugye ha felelősségteljes felnőtt embernek tartanák akkor ők se a barátnőjét tennék felelőssé semmiért, ami vele történik, vagy amiről ő dönt. Mint ahogy én is ezt tenném a saját fiammal, ha lenne. Az okol bárki mást azért, ami a fiával van, aki még gyerekként tekint rá, vagy gyenge személyiségnek érzi.