Jól érzem, hogy ez inkább felelősség áthárítása?

Másfél év huza-vona után "vége lett" egy nem is létező párkapcsolatnak. Távkapcsolat volt. Másfél év alatt 2 alkalommal találkoztunk. Sok súrlódás volt, és egyszer már megszakadt a kapcsolat, de egy hónap után úgy döntöttünk, hogy adjunk esélyt és lépjünk előre. Év végén haza is látogatott. Visszamenetele után kb egy hónapig még tartott a "lelkesedése", majd egyszerűen nem keresett magától. Próbálkoztam, kerestem, mindazonáltal általában azt a választ kaptam, hogy nagyon húzós időszaka van és én nem értem meg. Megmondom őszintén, egy idő után belefáradtam. Emberi módjára (kereteinkhez mérten szóban) szerettem volna elmondani, megbeszélni vele ezeket a dolgokat, hogy nekem rosszul esik, és egyáltalán nem erősít meg pozitív irányba, hogy ennyire ignoral, egyáltalán nem keres. Jobb híján írásban tettem meg, mivel a többszöri telefonos próbálkozásom kudarcba fulladt. És hát erre nagyon támadó és bántó választ kaptam, ami nálam féltette a pontot, és megkertem, hogy egy ilyen stílusú levél után ne keressen többet. Azt gondolom, hogy minden helyzet két emberes dolog. Nem hibáztattam őt, egyszerűen a tényekre tudtam alapozni. Arra, ha fontos valaki, akivel tervezek, akkor nem tűnök el hetekre, majd ha érdeklődöm, hogy van e bármi oka, hogy ignoralva vagyok, egyszerűen nem vagyok megertő. Illetve állandóan a kérdés, hogy miért nem lehet ezeket szóban megbeszelni. Kérdezem, ha egyszerűen nem veszi fel a telefont illetve egyszer sem hivott, akkor nem feltétlenül gondolom, hogy ez rajtam múlt volna. Nekem is voltak rosszabb napjaim, lehet, hogy türelmetlen voltam, ki tudja, mindazonáltal próbáltam ezekre figyelni. Amiért kitettem a kérdést az arra vonatkozik, hogy egy hete kaptam egy levelet, amiben kifejti, hogy én krealtam dolgokat, és hogy ő mindent megtett ami tőle telhető volt. És hogy neki nem tetszik, hogy olyanokat gondolok róla, es sajnálja, hogy egy ilyen szituáció állt elő. Nekem kell látni, hogy mindkettőnk párkapcsolat formalo probalkozasa kudarcba fulladt. És hogy ő nem ellenem tett, hanem épp ellenkezőleg, ő végig nyitott volt stb.

Én azt gondolom, hogy ha nyitott vagyok és építő, akkor keresem a másikat, szeretnék vele találkozni (minden egyes alkalommal volt valami ami miatt épp nem ért rá, vagy ami miatt nem tudott jönni, jómagam sosem hívott magához, ami egyszerűbb lett volna, jelenleg én vagyok a mobilisabb, de mikor felvetettem, az volt a válasz, hogy majd ha elkoltozik, de ahhoz a suli mellett munkát kell találni stb). Sosem vártam, hogy feleségül vegyen, vagy cuccoljon haza az egyetem befejezése előtt. Azt érzem, egyáltalán nem volt őszinte velünk kapcsolatban. A fent említett levele előtt még 2 nappal azzal jött, hogy építsük a kapcsolatot stb stb. Én nem igazán tudom, hogy mire volt jó ez a levél. Világosan megirta, hogy ne keressem többet, és amúgy is kudarcba fulladt a dolog. Én azóta nem teszem. Őszintén szólva nem értem. Azt gondolom, ezt a levelet nem kell megválaszolnom. Azt érzem, hogy ez teljesen a felelosseg attolasa. Valaki volt már ilyen helyzetben? Nyilván nem egyedi eset. Köszönöm az építő válaszokat vagy kritikákat.