Anyósommal hogy lehet megértetni hogy mi külön család vagyunk?

Annyi a történet össze házasodtunk a párommal aki addig vele lakott. Természetesen külön költözött velem tudtunk szerezni egy kis házat falun anyósomtól 10 km szóval nem olyan messze. A költözés óta bunkó velem. Pl ír hogy menjek el neki a boltba vásárolni munka után aztán mikor viszem a cuccokat bunkón kaput nyit azt se mondja köszönöm annyit mond az egészre hogy hoztad akkor jól van. Ki se fizeti de ez engem már annyira nem izgat csak maga a viselkedése. A szomszédjának lehordott engem hogy én élveztem a fiát és ellene hangoltam ezért költözrünk külön mert ő azt akarta elejétől hogy ott lakjunk de én ebbe nem mentem bele. Úgy kezel mint egy csicskát. Páromnak és neki is mondtam ha nem tud megbékélni soha többet nem teszek meg neki semilyen szívességet. Ha ketten vagyunk ott van hogy nem is igazán akar a szobájából kijönni nézi a tvt és onnan válaszolgat nekünk ha beszélgetni próbálunk vele. A férjemnek mikor nélkülem volt ott azt mondta költözzünk oda felesleges nekünk külön rezsit fizetni elég nagy a ház és jutna hely az unokának is ha születne. Velem viszont bunkó lekezelő sokszor figyelmen kívül hagyja ha beszélek hozzá. Jelzem nem olyan beteg hogy ne lássa el magát. 68 éves szóval nem arról van szó hogy állandó segítség kell és azért lakjunk vele. Egyszerűen a fiát nem akarja elengedni úgy viselkedik mintha az ő férje lenne. Vasárnap ha nem megyünk felhívja mindent próbál kitalálni hogy menjünk el de nem szoktunk mert általában kiderül hogy csak azt akarja legyen társasága.