Normális, hogy ennyi pénz megy el nekik pár nap alatt?

A barátom otthon él a szüleivel és a három húgával, tehát összesen hatan vannak. Az apósom már nyugdíjas de emellett dolgozik még annál a cégnél ahol a barátom is. A nyugdíja: 150000 Ft körül van, a fizetésével együtt. A barátom 200000 Ft kap havonta. Na most az anyósom nem dolgozik semmit. Néha elmegy takarítani, akkor az 10000 Ft szokott lenni. Minden pénzt ő kap meg. A három húg még nem dolgozik. Na most kb. olyan 4-5 napig mindig megy nála otthon a dőzs, meg a happység, aztán a barátom anyjánál beáll valami és jön a morci, a következő fizetésig. Na most a barátomtól nem veszi el az "egész" fizetést, helyette ő vele fizetteti a saját kocsijának részletét, most volt a műszakija, szervízdíj stb, a telefon, internet, TV számlák, és emellett még be kell adnia a rezsibe is. Plusz ott van az ő autója is stb. Ezért megértem azt, hogy mi nem tudunk elmenni sehova, mert az anyja benyúlja azzal az indokkal, hogy nincs már pénze. De akkor mégis csak jogos a kérdésem, hogy hol van a másik 300000 Ft? Mert értem, hogy a maradék rezsi, iskoláztatás a lányoknak, (bár ingyen tankönyvesek), meg mindennapi kaja otthonra, de akkor is amikor kiszámoltuk a barátommal még marad legalább 150000 Ft. Hol van az a pénz? Ráadásul a barátomtól mindig kér még költő pénzt (természetesen azt mondja kajára) múltkor is odaadta még a maradék 50000 Ft-át. Amit én am. a leginkább gondolok, hogy a sorsjegyekre megy el a pénz. Múltkor is teli volt neki a kocsi, meg a konyha polc. De akkor is... 150000 Ft-t eljátszani? Utána meg egyfolytában sír, hogy nincs pénze.

Azt azért tisztánzám, hogy nem bántani akarom mert egy nagyon rendes nő, ilyen anyósom több nem lesz és még nem is volt. A barátom amúgy 24 éves, én pedig 17 vagyok.

Nekünk amíg se apának se anyának nem volt keresete meg kellett élni 28000 Ft-ból. Tény, hogy hárman vagyunk de sokszor igenis üres kenyeret ettünk. De sosem sírt a szánk, hogy ez meg az van. Mondjuk engem az előző barátom 1 év után ezért dobott ki, de mind1. Szóval valahogy mindig beosztottuk, tény, hogy sokat kértünk kölcsön mert a rezsinek felére se kajára nem tellett, de azt mindig visszaadtuk és megpróbáltunk megélni valahogyan.