Szemtelenség volt anyóssal szemben? Jogosan van ő megsértődve?

De jó is az, amikor a családon belül ilyen harcok mennek!

Szerintem így is, úgy is veszekedés lett volna. Ha megköszönöd urizálsz, ha nem, akkor meg látod mi lett.

Pedig szerintem az a normális, hogy megköszönjük az ételt. Hiszen, aki elkészítette dolgozott vele, megterített, elénk tette. Ez egy szép gesztus, hogy kimondjuk, hogy köszönjük, és megdicsérjük, ha ízlett.

nekem is természetes, hogy megköszönöm, de jó, ha tudod, ha illendőségből megköszönik és megdicsérik, egy idő után ez rutinná válik, és nem feltétlenül van mögötte bármi (se valódi köszönet, se dicséret).

Én már jobban örülök, ha ritkán tesznek rá megjegyzést, de akkor tudom, hogy szívből jön. :)

Anyóssal meg ne törődj.

Udvariasnak lenni sosem szemtelenség.

Őt minősíti hogy így viselkedik. Szerintem a hozzáállása miatt neki kellene szégyellnie magát! Főleg hogy a gyerekedre is ilyen megjegyzést tett. Örülhetne neki, hogy udvariasságra és tiszteletre neveled az unokát!

Anyósod be van sértődve, hogy a ti családotoknak saját szabályai vannak, és bizonyos tekintetben ezekben "kívülálló", vendég. Természetesen nem urizálás a köszönet, de szerintem ez fáj neki valahol belül. Ezt mutatja a következetlensége is, tehát hogy nem ért egyet a köszöngetéssel, de megsértődik, ha mégse köszönöd meg... a logikátlanság mutatja a legjobban, hogy tök alaptalan és átgondolatlan a sértődöttsége.

Mondjuk az baromi érdekes, mikor valaki ilyesmin is képes a vitát szítani a saját családjában.

Meg kellene neki emészteni, hogy felnőttek vagytok, saját családotok van, ahol saját szabályaitok, elveitek vannak.

Jobb helyeken, az ételt szokták dicsérni, mert ez jobban esik annak aki főzte, mint a köszönöm. Az ételt inkább a Jóistennek, Teremtőnek, Univerzumnak közösen köszönik meg.

Tehát nem véletlenül nem tetszik neki ez a proli szokás, máskor mond azt, hogy nagyon finom volt.