Ez csak engem zavar? Titeket zavarna?

""Ha konfrontálódsz vele, te vagy a bunkó. Hogy lehet az ilyet kezelni?"

Ha egyes szám második személyben beszélsz mások helyett, akkor kivetíted az énedet másokra. Értsd: nem én (és az összes olvasó) beszélek a te anyósoddal, hanem TE. Nem én (és az összes olvasó) vagyok a bunkó az anyósod szerint hanem TE.

A kezelési nem neve roppant egyszerű: ignorálás.

"Gyengébbek kedvéért szög egyszerű példa:"

Ha ilyen módon kezeled azt az embert, akitől valamit kérsz, akkor te sem vagy különb a bunkó anyósodnál. Ha kérsz, akkor ALÁZATOS vagy, és MEGKÖSZÖNÖD, amit kapsz.

Tudod, ezt a butábbjának úgy hároméves korban verik a fejükbe - az okosabbjai ezzel a tudással születnek. :)"

Lol, menj más kategóriába a hülyeségeddel már bocs. Aki rendszeresen olvas itt, az pontosan tudja, hogy mindig megjelennek a hozzád hasonló idióták, akik nem fogják fel a teljesen értelmes kérdést, minden hülyeségen lovagolnak, minden szót kiforgatnak és egyáltalán teljesen másról beszélnek, mint amiről szó van. Nekik szól a "gyengébbek kedvéért rész". Nem én vagyok az egyetlen, ha sokat olvasgatsz majd itt, akkor rendszeresen látni fogod, hogy a kérdezőknek gyakran kisregényt kell írni és magyarázkodni egy kérdésben, mert bár egy bekezdésben is érthető lenne, de a fenti típus miatt már előre hosszas magyarázkodásra kényszerülnek.

A "kivetítős" szövegedet meg tartsd meg magadnak, diagnosztizálj máson vagy magadon dolgokat, nekem nincs ilyenekre szükségem, ha úgy beszélek, ahogy sokszor szokás a köznyelvben. Bár lehet te épp az ország másik felén laksz és ott nem használják így a kifejezéseket. Tök mindegy. De lehetnél annyira nyitott, hogy eszedbe jusson, hogy jaaaa lehet máshol és mások így is beszélnek és nem feltétlen kell a félig elolvasott Nők Lapja Psziché magazint rájuk húzni.

Minden választ megköszönök és örülök neki, a hozzád hasonló okoskodók hülyeségét kivéve. Inkább neked kéne megköszönni a lehetőséget.

Én is úgy szoktam, kedves többi válaszoló, hogy többnyire egyik fülemen be, másikon ki. Ha már durvább, akkor leállítom, megmondom, hogy nem úgy lesz, máshogy szoktam stb. De ő akkor mindig csak tágranyílt szemmel néz és ártatlanul közli, hogy de hát ő nem szólt ám bele. Egyszerűen nem fogja fel, hogy ha folyamatosan mondja a magáét, hogy így jobb, úgy jobb, így kéne, úgy kéne, akkor DE igenis beleszól. Akkor is, ha végén azt mondja, hogy ő nem szól bele. És éppen ezért, ha ellenkezik vele az ember, akkor teljesen besértődik és ledöbben, hogy de hát ő milyen rendes és jó és soha egy szót se és mégis, de miért? És nem csak velem, hanem a komplett családdal, az utcával, az ismerőseivel, a postással, mindenkivel... Néha már előre rosszul vagyok, mikor pontosan tudom, hogy mit fog mondani és hogyan. :D