Megőrültek a szülei mióta szóba került a költözés, kibeszélnek, mindenféle hülye tanácsot adnak stb, mit tehetnénk? Ti mit tennétek?

Lassan 3éve vagyunk együtt, eljegyzett a vőlegényem és elkezdtünk lakást keresni (1 évet laktam náluk, most pár hete az új munkám miatt a szüleimnél lakok) és elintézni a lakhatási támogatást. A nyár végére tudjuk elintézni és szóltunk a szüleinek, hogy erre számítsanak, mert eladhatják a házat vagy amit akarnak (mindig mondták hogy csak miattunk vannak még itt).

Azóta teljesen meg vannak őrülve, hogy maradjunk, mennyivel lesz jobb máshol, szerintük inkább nekik adjuk azt a havi 70et mint egy idegennek (párom főnöke fogja fizetni az albérlet összegét, nekünk csak a rezsit kell). Folyton ezzel jönnek, hogy minek elköltözni, hogy maradjunk, szüljek oda, elleszünk. Inkább vegyek autót és járjak be úgy (innen csak busz van napi 2x) "az a kis benzin nem vág földhöz" havi 30 lenne a benzin... A munkahelyem pedig direkt azért vett fel mert be tudok járni helyben, azt fizetik csak.

Így is folyton az volt hogy mi hiába csináltunk bármit, anyósjelöltem újra megcsinálta, átvariálta, pakolászott, turkált, tűnt el pénzünk is így!

Most ha átmegyek hozzájuk, ki se lépünk még az ajtón de már kibeszélnek minket, hogy "van pénzünk kirándulni/moziba/barátokhoz menni, ahelyett hogy tv-t néznénk, otthon maradnánk pihenni, bezzeg ők 25éve nem mentek sehová, nincs szükségük egy barátra sem, nem is barátkoznak senkivel és mégis megvannak!" Egyébként 45évesek. A faluban is kürtöli hogy mit csinálunk, mit dolgozunk, stb.!

Folyton valamit kitalálnak hogy segítsünk (facebookozni meg társkeresőzni tudnak, de egy e-mailt megnézni nem!) és vőlegényem már csomószor elmagyarázta, le is írta a dolgokat, hogy tudják, tanulják mert ma már el lehet veszni könnyen, ne legyenek rászorulva a segítségre, de nem akarják (!!) mindig " de te jobban tudod, csináld meg inkább". Volt hogy rendeltetni akartak velünk netről dolgokat, mondtuk hogy ne mert lehúzás, hamis. Megrendelték mégis és amikor kiderült hogy tényleg utánzat akkor mi voltunk a hibásak és ki akarták fizettetni velünk! De bármi, figyelmeztetjük őket hogy kéne/nem kéne és csak azért is az ellenkezőjét csinálják, utána persze már kell a segítségünk... Vőlegényem előre leszögezte hogy hozzánk nem jöhetnek, ezek után hogy kibeszélnek főleg, mert csak leszólnak mindent, hümmögni fognak meg hogy hogy telik bármire is, mennyibe került. A szüleimhez fordul mindig amúgy, ha szülő segítség kell pl valami szerelési tanács, de pénzügyi is vagy életvezetési tanács hogy ők mit csináltak ilyen helyzetben. Ők azt mondták hogy oda megyünk ahová akarunk, a saját életünk úgy alakítjuk ki ahogy mi akarjuk és nagyon jó lehetőség hogy igénybe vesszük a támogatást, tudunk félretenni legalább és nekünk is kell magánélet kettesben.