Miért gondolják azt az emberek hogy a nagyszülőknek kötelessége ingyen babysitterkedni az unokák mellett?

Én úgy gondolom 2 rosszalvó gyerek után hogy gyakorlatilag nem aludtam 4 évig 3 óránál többet egyben éjszakánként nulla segítséggel jó lett volna ha a párom anyukája vagy az enyém segített volna. Nem sokat. Havonta 1-2óra sokat jelentett volna, úgy hogy mindkettő 40 éves kora óta otthon vakargatja én 36 vagyok.

Ha valaki szereti a saját gyerekeit akkor a gyereke gyerekét is szeretni kéne. Én nem vártam sokat, de azt sem kaptam meg.

Most örülhet, mert elhagyom a kisfiát.

Szerinte az ő anyukájával nincs semmi baj. Nálunk a 2 éves kislánynál összesen 4x nem volt úgy hogy 6 házra lakik... A lányánál meg a másik unokánál meg naponta 4x ott van. Inkább nem is mondom az ilyen mit érdemelne.

Aki meg vágyna rá, hogy legyen unokája annak meg nincs.

Szia!

Úgy gondolom, hogy nem fontos babysitterkedni a nagyszülőknek. Én még fiatal vagyok, vannak igényeim és vannak dolgaim amit egy fél nap alatt le is tudok , bevásárlás stb.. ez idő alatt édesanyám szokott vigyázni a kislányomra, aki hónapos. Viszont, ha csak meglátogat minket ,mert nem egy városban élünk, akkor soha nem hagyom a gyereket. Rengeteget dolgozik az édesanyám, ha jön hozzánk , akkor itt csak pihen.

Nem kötelező vigyázni rá. Nem is várhatjuk el tőlük.

Nem nekik szültük a gyerekeket , hanem magunknak.

Viszont, ha már nem érdekli , hogy mi van a gyerekkel, akkor már ott nagyobb a baj. Én pont így vagyok a férjem édesanyjával. 6hónapos a kislányunk és rá nem néz a gyerekre.

Érdekes, mert pont ezen a kérdésen vitatkoztam össze az egyik munkatársammal.

Ő ki volt borulva, hogy a nagyszülő nem akart vigyázni az (egyébként nagyon virgonc) 3 éves gyerekére.

Én mondtam, hogy biztosan pihenne, fáradt munka után, vagy csak mást tervezett. Erre a munkatársam: -de kötelessége vigyázni rá. Mondom: -nem kötelessége, neki is van élete, miért lenne kötelessége, magadnak szültél, nem neki. A válasz: -de kötelessége, mert ő a nagyanyja.

Na, most szerintetek kivel lehet vitatkozni ilyen esetben, van értelme? Én ott befejeztem ezt a témát. Ő meg volt győződve az igazáról.

(megjegyzem, legtöbbször el szokta vállalni a nagymama, sőt, kéri is, hogy hétvégén legyen nála, ez esetben valamiért nemet mondott, hát ne tudjátok meg, a menyecske mit lépett erre... "-most már akkor sem fogom engedni ha ő kéri" ... szerintem szánalmas ez a hozzáállás, de ez az én véleményem, sokan nem így gondolják)

23-astól idézem: "sajna mostani nagyszülök közt van pár aki inkább utazik,barátozik,nem akar unokázni ,elfoglalja magát mással."

Arra nem gondolsz, hogy sok szülő mindent megtesz, hogy a gyerekeit felnevelje, és akkor gondolhat csak magára, amikor nagyszülő korba lép. Igen, akkor aztán utazik, szórakozik, barátkozik, sőt, ha elvált, új kapcsolatba kezd. Akár még szerelmes is lehet, újraházasodhat és neki is (mint a fiataloknak) a férje/felesége az első a sorban, mindenki más utána következik. Ezért még nem kell haragudni, és ha olykor nemleges választ adnak az unokafelügyeletre, tudomásul kell venni, hogy az idősödő ember nem akar kizárólag nagyszülő lenni. Attól még szeretheti az unokákat, én azt mondom, ha boldog a nagymama/nagypapa, akkor az unoka is jobban érzi magát velük, sokat nevetnek, hülyéskednek, játszanak.

A lényeg az, hogy tudjon a nagyszülő nemet mondani, ne legyen a "gyerekfelügyelet" kényszer és legyenek az unokák szülei annyira intelligensek és empatikusak, hogy igazodjanak a nagyszülők igényeihez.