Karácsony - anyós, mi kell még?

Anyósommal kifejezetten rossz a viszonyunk, nem tudjuk elfogadni a másikat. Eddig a "kötelező" családi ünnepek úgy zajlottak, hogy ő náluk voltunk. Ő egyik sarokban, én másikban, nem volt kettőnk között kommunikáció. Úgy gondolom ez eddig működött, a család többi tagjával jól kijövök. Egy éve, mikor megszületett a kisfiunk, a viszonyom anyósommal elkezdődött a kommunikáció részéről : mit hogyan KELL csinálni a kisbabával. Természetesen mintha nem is hallottam volna, az elavult szokásokat próbálta erőszakosan rám erőltetni, de mindig mondtam, hogy semmit sem kell, mert én is eltudom dönteni, hogy pl mit adok enni a kisfiamnak.

Egyébként sosem voltam bunkó, ő sem velem, csak a "kell" meg "úgy szoktuk" ( nem tudom még kik) a kedvenc szava járása.

Karácsony alkalmával meglátogatjuk őket, egyelőre még nem engedem el férjemmel a picit, megyek én is. De. Mivel nem bírjuk egymást anyóssal, ezért a főztjéből sem fogok enni, az részemről képmutatás lenne, nekem már nem fér bele, és kellemetlen helyzetbe lennék. Náluk az ebéd az nagy közös étkezés. A kisfiam tejfehérje és glutén allergiás, anyósom szerint ez nem baj, ez a mai unatkozó nők (?) újabb hülyesége. Na bumm. Nyilván nem eszik a kisfiam az ő főztjéből.

Annyira mégsem akarok bunkó lenni, hogy nyíltan megmondom : figyeljen, nem vagyunk jóban, ezért nem eszek a főztjéből.

Vagy mondjam meg neki? Akkor tuti háború lenne. Nem tudom mit tegyek. Ti mit tennétek?