Csak engem nem szeretett senki igazán?

A féltékenység mindig az önbizalomhiányból fakad.

Ha túl szeretnél lépni ezeken a dolgokon, a saját hibáiddal kell foglalkoznod, és megoldani őket.

Magadban nem bízol, mert még ha le is lécel, akár úgyis felfoghatnád, hogy egy barom, aki egy ilyen nőt ott hagy. De ez így önsorsrontás amit csinálsz...Az, hogy megnéz más nőket, még nem főben járó bűn, de hogy ennyire feltűnően, hogy a lelkedbe tapos, nem szép. De vajon miért meri ez megtenni?

Nem azt érzi rajtad, hogy túlságosan kapaszkodsz, hogy bármit megtehet? Ha, igen, akkor nagy baj van...Valamin neked kell változtatni, hogy más legyen a hozzád állás.

De a felvezetődben, hogy mindig te koslattál, meg ott hagytak. Nekem arra utal, hogy nem kifejezetten személyhez kötődsz, hanem most nem szeretnél veszíteni, akkor viszont ez a történet Rólad szól, és nem a kettőtök kapcsolatáról.

Engem a gyerekeim igazán szeretnek. E felől nincs kétségem, ez kárpótol mindenért. Így tudtam elviselni, hogy az első lányomat is egyedül neveltem születésétől fogva.

Egyébként a vonzás törvényén gondolkodtál már?

Én hiszek benne, hogy ha sokat agyalok, hogy lelécel mással, az bizony úgy lesz, mert én vonzom ezt a negatív gondolataimmal.

Sajnos nem éppen pozitív minden most sem körülöttem párkapcsolat terén. A harmadikon nem gondolkodom, bár eleinte megfodult a fejemben, de elhesegettem. Nálunk anyóssal van a probléma. Elém egy olyan dolgot dobott az élet, amivel még nem találkoztam. És nem tudom megoldani. Engem sem szeret a párom. Aki már csak félig az. De a gyerekeim kárpótolnak tényleg ez ellen. Én erre koncentrálok, de néha elkap a lelkifájdalom nagyon a párom kapcsán. Ilyenkor este keseredem el nagyon miatta.

Miért ilyen?

De reggel túl leszek rajta megint egy ideig.

Ne koslass! Ezt rontottad el szerintem. Ilyenkor elvesztik a kihívás érzést, és egyre inkább egy unalmas dologgá válsz számukra, aki "úgy is mindig kéznél van..."

A biztonságérzet szerintem egy férfi számára is fontos. Ennek a rovására se menjen.

Egyébként az a nagy baj a palikkal, hogy nem megoldják a problémát, ha adódik, hanem már lépnek is tovább. Majd jobb lesz mással. Aztán azzal sem jobb....újra előjön valami, amit képtelenek kezelni. Holott a nő figyelmeztette arra már korábban, de neki az nem volt fontos. Legalább egy megnyugtató mondattal helyre ránthatta volna pl. a kétséget az emberben. De nem...

Inkább nem kommunikál, kényelmetlen dolognak tartja, azt hiszi, hogy ha a szőnyeg alá söpri majd mindig minden megoldódik magától...

Hát nem.

Egy mondattal a gondok elején helyre tehetné a dolgokat, de nem teszi. Aztán amikor már minden a fejére szakad lelécel. És nem érti először, nem érti másodszor...miért történik meg vele mindig majdnem ugyanaz....

Mert nem tett semmit, hogy ne úgy legyen.