Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Csak én vagyok képtelen...

Csak én vagyok képtelen elfogadni a helyzetemet?

Figyelt kérdés

Látok másokat akik ezerszer rosszabb helyzetben vannak de elfogadják és keményen dolgoznak, küzdenek hogy jobb legyen meg minden. Én viszont képtelen vagyok elfogadni már évek óta hogy milyen helyzetben vagyok. Ez még nem is lenne baj de képtelen vagyok küzdeni, egyszerűen le vagyok blokkolva mert nem látom a biztos végét amikor jobb lesz és ezért nincs motivációm, kb ilyen készenléti állapotban élek már mióta, eszek, iszok, alszok, filmeket nézek, elvégzem a kötelességem és ennyi. Nem vagyok depis vagy ilyesmi, mindig is pozitívan látom a jövőm, de képtelen vagyok tenni érte vagy elfogadni amim van.

Csak én vagyok ezzel így vagy miért lehet ez? :(

2010. júl. 29. 11:58

1 2 3 ❯

1/23 anonim

válasza:

Sajnos én is igy vagyok..nem látom a jövőt, a végét az egésznek. Csak a különbség, hogy én akarom nagyon a szebb jövőt, és probálom úgy alakitani, hogy haladjunk már valamerre a párommal. Még akkor is ha nincs látszata az egésznek..pénz, akarata, meg ilyenek..

Én is elgondolom, h még se nyaralni nem voltam életemben, pedig már nagyon rég van párom, együtt lakunk..de semmi haladat..

Szóval szomorú, de bizok benne, hogy egyszer majd jobb lesz:)

De én is nap mint nap végig gondolom,a helyzetem.

2010. júl. 29. 12:03

Hasznos számodra ez a válasz?

2/23 anonim

válasza:

Ismerős a helyzet számomra is. Ha több elfoglaltságot találsz magadnak, amit még élvezel is, könnyebb kimozdulni a holtpontról.

2010. júl. 29. 12:04

Hasznos számodra ez a válasz?

3/23 A kérdező kommentje:

Van hobbim és azért is keményen dolgoztam de amikor láttam hogy semmit nem érek el akkor elhanyagoltam és mot amikor már lehetne valami akkor nincs hozzá türelmem és csak azon sírok hogy elmulasztottam akkor. Pedig akarom...

A fő baj az hogy a helyzetben a pénzhiány zavar engem (mást meg gondolom más), viszont már tanulni is képtelen vagyok és úgy meg sose lesz több pénzem mint a szüleimnek. :/ Ez a legfőbb baj. Általánosban végig kitűnő voltam, de amint elértem a gimibe már képtelen voltamn többet tanulni.

2010. júl. 29. 12:09

4/23 anonim

válasza:

Nekem is "mindenem" meg van!!! Sőt pénzünk is van, a mindennapokra meg az alapszükségleteket ha nézem akkor soha nem volt hiányom/hiányunk semmiből.

De igen a PÉNZ, ha azt nézem, hogy vágyna az ember egy új bútorra, vagy egy új erre-arra..akkor igenis szomorú, hogy sok mindent nem engedhetünk meg maguknak, nem cserélhetünk le egy ezeréves dolgot...Hobbi? Az is hiába van az embernek, mert minden ember vágyik úgyis a dolgokra. Persze azzal hamarabb telik az idő, de azzal mit érünk el?? Azzal tényleg csak annyit h repül az idő..még jobban

-első-

2010. júl. 29. 12:13

Hasznos számodra ez a válasz?

5/23 A kérdező kommentje:

Másik meg az hogy hiába próbálom elmagyarázni a szüleimnek mi a bajom, nem értik meg. Azt mondják gürizzek tovább és majd akkor talán segítenek a hobbimban. De én nem bírom tovább kilátástalanul csinálni, és mondtam hogyha kicsit segítenének a hobbimban akkor javulna a kedvem, látnám az eredményt és más is könnyebben menne, de nem. :(

2010. júl. 29. 12:15

6/23 anonim

válasza:

Nekem is ismerős a helyzet,engem csak a párom nem ért meg ebben,A felfogása teljesen más,gyerekes(25éves).A kiút akkor lenne nálunk ha elmennénk innen,ahol vagyunk.Mert itt nincs jövőnk.

2010. júl. 29. 12:21

Hasznos számodra ez a válasz?

7/23 anonim

válasza:

Hány éves vagy?Mi a hobbid?Dolgozol?

2010. júl. 29. 12:22

Hasznos számodra ez a válasz?

8/23 anonim

válasza:

12:21!!!! Nekem is ez a bajom inkább, a párom felfogása, ami teljesen különbözik az enyémtől..

-első-

2010. júl. 29. 12:25

Hasznos számodra ez a válasz?

9/23 A kérdező kommentje:

18 éves vagyok. Nem dolgozom de otthon kb mindent én látok el és a szüleim nem azok a 18 évesen elküldős fajták, szívesen látnak csak nagyon aggódom mert képtelen vagyok tanulni és nem tudom mi lesz így velem és ők nem értik meg pedig kértem már hogy segítsenek. A hobbim a kutyázás és komoly ambícióim voltak illetve vannak vele, tehetségem is van hozzá a szakértők szerint. Meg az olvasás, biológia, állatok, bűnöldözés, ilyesmik, de már nincs türelmem egyikhez sem. És nem tudom mit kéne tennem.

2010. júl. 29. 12:34

10/23 A kérdező kommentje:

Most elértem az egyik álmom véletlenül de alig fogtam fel és alig örültem, csak a gond hogy jaj mennyibe fog ez kerülni meg a süleimnek rossz lesz meg úgysem sikerül... -.-'

2010. júl. 29. 12:36

1 2 3 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Van olyan, hogy az anyuka nem tudja elfogadni, hogy az imádott fiának gyereke született?

Barátomék nagyon szegények, de semmilyen segítséget nem hajlandó elfogadni. Hogyan lehetne "álcázva" segíteni?

Ha a szüleim nem tudják elfogadni beállítottságomat, akkor nem szeretnek?

Szülők! Tényleg ennyire nehéz elfogadni, ha a gyerek testmódosításokon esett/esik át?

Hogy tudnám elfogadni ezt a helyzetet?

Nem látom tisztán a helyzetemet, mit is tehetnék?

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »

Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!