Miért gondolják az emberek automatikusan, hogy mindenkinek vannak szülei, testvérei, nagy családja?

09:09

Jó hülyeséget írtál, ráadásul gyak. nem is a kérdésre válaszoltál.

"mikor pl az munkanélküliségről is kérdezel, sokan beírják mint nekem is, hogy mars dolgozni meg minden. fingja sincs azelőtt miket dolgoztam még suli alatt, amikor nem is lettem volna muszály" -> egyrészt muszáj. Másrészt ki a sz@rt érdekel ez? Úgy írod, mintha büszke lehetnél magadra, pedig, nem, magadért és a pénzért dolgoztál és fogsz dolgozni az elkövetkező 40(!) évben is valószínűleg, úgyhogy az a néhány hónap a suli alatt nagyon nem oszt/szoroz.

"Tiszta hülyeség lett ez az oldal, eleinte szerettem de mióta csak fikázás van, azóta elment a kedvem" -> ahhoz képest szépen fikázol te is mindent és mindenkit.

Kérdező: egyelőre az a természetes és életszerű, hogy az embernek van családja, tekintve hogy az ember társas lény és javarészt családcentrikus. Ezért alapértelmezett, hogy van egy akármilyen szűk környezete, legyen az szülő vagy feleség/férj.

Másrészt az oldal felhasználóinak átlagéletkora (ami max. 30 év, de talán kevesebb) is arra enged következtetni, hogy még akár a szülők is bőven élhetnek.

Nekem nincs senkim, egyedül élek. 40 éves vagyok, szülők, nagyszülők sorban elhunytak, gyermekem nincs (soha nem is akartam).

Egy se-vele se-nélküle kapcsolatom volt évekig, most úgy néz ki, annak is vége. Úgyhogy a macskám az egyetlen társam.