Szerintetek ha apa nélkül nő fel egy fiú, az növeli a homoszexualitásra való hajlamot?

Tessék, itt egy példa arra, hogy a környezet mennyire meghatározó tud lenni a szexuális szokásainkban:

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=_VKWLC87Uzw

Jelenleg csupán feltételezések vannak arról, hogy hogyan alakul ki a férfi homoszexualitás, de jelentős genetikai hatást senki nem tudott kimutatni pedig rengetegen próbálkoztak vele.

Nem is nagyon lenne logikus, hogy egy olyan tulajdonság öröklődjön, ami igen jelentősen csökkenti az utódok létrehozásának az esélyét.

Elméletekkel persze tele a padlás, de bizonyíték nincsen semmire.

Az apa hiánya vagy az apával való rossz viszony is egy ilyen elmélet, amit egyesek védelmeznek, mások cáfolnak.

Természetesen a kutatásokat rendkívüli módon megnehezíti, hogy a témának komoly politikai vetülete van, és nem nagyon lehet olyan eredményeket közölni, amely eltérne a jelenlegi kánontól.

Ez vagy van benned vagy nincs, nincs olyan h menet kozben valtozik. Olyan letezik h elnyomod es kesobb kerul felszinre, de az apaminta hianya sem befolyasolja (magat a homoszexualitast).

Apahianyra ket kozvetlen tapasztalatom van, elso ferjem apa nelkul nott fel, 2 eves koraban lepett le az apja, mit ad Isten o is elhagyta a 2 eves gyereket es ugyanugy elkezdett csajozni.

Masodik ferjemet 6evesen hagyta el az apja, duplan triplan odateszi magat gyereknevelesben hogy az o gyerekei ne eljek at uazt a traumat.

Elkanyarodtunk, de inkabb ilyesmit befolyasolhat az apahiany, nem azt hogy melyik nemhez vonzodik.

Van alapja a véleménynek.

Nem is a homoszexualitásra való hajlamról van szó szerintem, hanem inkább arról, hogy az önbizalom és az apa hiánya miatt, nem alakulhat ki egy erős férfi "Én", így bizonytalanná válik a "hovatartozásával" kapcsolatban. Erre még rájátszhat a környezet is (beszólnak neki, homoszexuálisnak titulálják, stb.)

Mivel nincs stabil "Én" képe, így bizonytalanná válhat. Olyannak hiheti magát, ami valójában nem is.

"Nem is nagyon lenne logikus, hogy egy olyan tulajdonság öröklődjön, ami igen jelentősen csökkenti az utódok létrehozásának az esélyét."

Evolúciós szempontból nézzük, akkor igaz.

De létezhet neurológiai, genetikai "hiba"? A természetnek tökéletesnek kell lennie? Minden csak az utódlásról szól?

Ahogy a rákos gének is képesek kialakulni, tovább öröklődni (pedig ez is hátrányos), egy homoszexuális gén, nem alakulhat ki?

Gondolom, sokan hallottak a fiatalkorúak börtönéről, és hogy ott is folyik "nemi élet" fiúk között. Bár ez többnyire a dominanciáról szól, de ezen fiúk több, mint 90%-a sose volt nővel, mielőtt börtönbe került, és ráadásul sokuk még csak 10-13 éves, tehát még formálhatóak a szokásaik, hajlamaik.

Sokukból lesz homoszexuális hajlamú. Ha egy ilyen fiatal nem került volna börtönbe, sokkal nagyobb az esély, hogy nem fog vonzódni a saját neméhez (tudatosan legalábbis). Ez pedig környezeti hatás.

Nézzünk másik példát is. Fiúkat is ér szexuális bántalmazás, nem csak a fiatalkorúak börtönében, hanem attól függetlenül is. Ennek is lehet hatása a nemi orientáció változására, alakulására. Nem mindegyikükre hat így, de egy részükre egyértelműen. Ez megint csak környezeti hatás.