fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Van aki apa nélkül nőtt fel?

Van aki apa nélkül nőtt fel?

Figyelt kérdés

A szüleim már kis koromban szét mentek mielőtt tudtam volna magamról, és utána már csak a temetésén hallottam felőle. Sokszor érzem azt hogy a problémáim nagy része annak köszönhető hogy nem volt sose egy apa figura, nem volt ott a fontos pillanatoknál, mindent magam kellet megtanulnom, és még most is úgy érzem hogy sok hiányosságom van. Anyukám már nem nagyon foglalkozott velem és testvéreim sem. Mindig irigyeltem barátaimat akiknek volt apjuk, mind olyan jófej volt.

A nőkkel máig nem tudok mit kezdeni, a munkában és a tanulásban is bukdácsolok, nem érzem magam felnőttnek. Úgy érzem hogy azért mert nem volt apám aki megtanítson vagy akire felnézhettem volna. Van aki hasonlóan érzi magát? Vagy hogy küzdött meg ezzel?


2011. febr. 14. 18:59
 1/10 anonim ***** válasza:
100%
Nekem van apám, csak egy balfék puhapöts, így én is elég gyenge apaképet hordozok. A szerencsém azonban az, hogy mindig akadtak olyan férfiak, akikre fel tudtam nézni, így ezt-azt át tudtam venni. Ami a probléma tisztázásában sokat segített, az ez: [link]
2011. febr. 14. 19:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
77%
Én is így nőttem fel.Nekem is elég rossz volt,hogy nem volt kire felnézni,meg minden,de nem hagyom magam,hogy ezen gondolkodjak és így jobb.
2011. febr. 14. 19:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
50%

Van.Tipikus apakomplexusos lány lettem.Ez van.

Néha én is gondolkodom,miért pont nekem nem volt normális családom,de igyekszem túltenni magam rajta,ezáltal is csak erősebb lettem.Abban viszont szinte teljesen biztos vagyok,hogy nem lesz családom,fogalmam sincs milyen egy rendes család,ki milyen szerepet tölt be stb.... :S

2011. febr. 14. 19:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
50%

Több ezer olyan lány/fiú van aki apa nélkül nőtt fel. Köztük én is... Elvileg egyszer kiskoromban (3-4 éves korom körül) rám jött,hogy nekem hiányzik az apám és teljes depresszióba estem két hétre. Nem ettem,nem aludtam stb. De ez elmúlt. Ha megkérdezik,hogy nem-e bánom,hogy nincs apám vagy,hogy nem hiányzik-e,akkor azt mondom,hogy olyan dolgot nem bánhatok,vagy nem hiányolhatok,amiről szinte semmit nem tudok. De én így jól érzem magam...

L.15

2011. febr. 14. 19:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 A kérdező kommentje:
Nekem se konkrétan az apám hiányzik, hanem azok a dolgok amik kellettek volna ahhoz hogy ne érezzem magam egy csődtömegnek.
2011. febr. 14. 19:20
 6/10 anonim ***** válasza:

Születésem előtt halt meg apu. Nem tudom, hogy a pasizásban eddig azért nem volt-e normális eredményem, mert apa nélkül nőttem fel (szóval nincs hasonlítási alapom), vagy azért, mert 5 éves koromban szexuálisan zaklatott egy akkor 20-on éves srác.

Amúgy nem érzem magam hátrányban.


20/L

2011. febr. 14. 19:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
Nekem sem volt apám, mert lelépett még a születésem előtt, viszont sosem bántam meg, nem is hiányoltam sosem. Sokkal jobban kiélveztem, hogy legalább így a rokonaimnak a figyelme rám irányult és elkényeztettek.
2011. febr. 14. 20:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:

igen, én is. tudtam, h milyen mocsok ember, sosem hiányzott.

igaz, nekem volt férfimodell a családban, mégpedig a nagyapám, akit imádtam, nagyon sokat tanultam tőle.


sokáig azt hittem apakomplexusom van, mert volt viszonyom 10évvel idősebb pasikkal, de aztán rájöttem, h ez nem normális.

most egy nálam fél évvel fiatalabb sráccal élek együtt, tervezzük a babát, a közös életet.


néha fájt, h nekem nem volt normális apám, pláne, amikor láttam, h a barátnőim mennyire imádják az apjukat és viszont. de nekem ez jutott, megbékültem vele...

2011. febr. 14. 20:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:

Én apa nélkül nőttem fel, és nem érzem úgy, hogy bármiben is hátrányom lenne.

Tökéletesen boldog gyermekkorom volt így is:)

Én, anyu és az öcsém:)

2011. febr. 14. 21:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
Nekem ugyan szerencsére még most is megvan az édesapám, de 10 éves koromban elváltak anyukámtól, ő új házasságba kedzdett. Eléggé kellemetlen, hál' Istennek a gyermeki agyam sok emléket jegyzett úgyhogy még talán ma is nagyapám a példaképem, aki egyébként 7 éves koromban meghalt, magam is érdekesnek tartom. Viszont van egy ismerősöm, őt édesanyja neveli és a féltestvérével eggyütt él. Egyik srác sem ismeri az apját, pedig tudják hogy még élnek és hogy nem az édesanyjuk tehet arról hogy ilyen kellemetlen családi környezetben nőttek fel. 20 évig egyik apa sem volt kíváncsi a fiára, amikor megtudták hogy az anya terhes egyből "kidobták", házasságról hallani sem akartak. Ők nem küzdenek ilyesféle gondokkal, szerintem ezt édesanyjuknak köszönhetik és a barátaiknak, hiszen gyerekkorukban "fiús" közegben nőttek fel és már korán komoly feladatokat kaptak, tehát szerintem az sem jó ha az anya gyermekét féltve túlságosan elkényezteti őt.
2011. febr. 14. 21:43
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!