Kisbaba és nagyszülő probléma. Mit tegyek, hogy megoldjuk a helyzetet (vita nélkül lehetőleg)?

Sziasztok!

Kisbabánk 4 hetes, hatalmas a boldogság, mióta hárman vagyunk.

Viszont a párom édesanyja ezt néha be-beárnyékolja a viselkedésével... 76 éves, a férjem elmondása szerint régen nem volt egy mintaanyuka. Nem mondom, hogy rossz anya volt, mert szerintem ezt a jelzőt nem szükséges mindenkire szórni, aki máshogy gondolkozik a gyereknevelésről (nyilván az a szülő, aki iszik, drogozik, veri a gyerekét stb., más kategória). De nem foglalkozott túl sokat a családjával, párommal, az biztos. Később sem lett ez jobb, mert pl. mesélte a párom, hogy 16 éves kora óta nem karácsonyozott az anyjával, mert ő olyankor mindig elutazik, nem szereti az ünnepeket. Bármikor ott voltunk, nem egy anya-fia kapcsolatot láttam, hanem úgy viselkedtek egymással, mint a távoli barátok, ismerősök.

Viszont mióta nagymama, naponta hívogat, megjelenik csak úgy és a legtöbb megmozdulásával azt sugallja, hogy ő jobban tud mindent, mint én/mi. Közben pedig ezer éve elavult tanácsokkal, szokásokkal jön. Most a hosszú hétvégén is kicsit kiruccantunk a babával (nem emberek közé), erre jön azzal, hogy hát 1-2 évig jó lenne nem mozgolódni ennyit vele, mert a babának az állandóság kell.

Vagy mikor egyszer beállított váratlanul, nem voltunk itthon. Hívott telefonon, hogy történt-e valami baj, mert senki nem nyit ajtót és hol vagyunk, kórházban?! Mondom neki, hogy dehogyis, eljöttünk csak sétálni, meg enni egy fagyit. Ezt olyan kiborulás követte a részéről, hogy az nem igaz... Hogy ő elmondta, hogy minimum 6 hétig nem szabad sehová menni és hogy először amúgy is csak nyitott ablaknál kéne hagyni a picit, utána fokozatosan szabad kivinni, nem elindulni vele sétálni rögtön a vakvilágba és imádkozzak, hogy a gyereknek ne legyen baja a felelőtlenségem miatt. A férjemmel meg csak néztünk egymásra, hogy ez most mi?

Ma azzal jött, hogy milyen jó, hogy itt a nyár és ilyenkor kezdjük a hozzátáplálást, majd sok hoz gyümölcsöt. Mondtam neki, hogy az még picit odébb van, erre elkezdte mondani, hogy 2,5-3 hónaposan már elkezdhetem vele a gyümölcsök levét kóstoltatni, meg pépeset adhatok neki, legalább tele lesz a hasa és jókat fog aludni. Nem mondtam erre semmit, a blw ötletét meg sem mertem említeni.

Oldalakon át írhatnám, mikkel jön nap, mint nap.

Kicsit azt érzem, hogy ő a babát egy új esélynek tekinti, ha már a gyereke nevelésénél nem igazán volt jelen. De nem kérjük a kéretlen tanácsokat, felháborodnia sem kell, ha mi valamit máshogy csinálunk, mint ő gondolja. Örülök, hogy foglalkozna a babával, ezért nem is akarok vele összeveszni. De szeretném, ha érezné, hogy néha (mindig) nagyon sok.