Nehéz leírnom, de hátha kapok valami hasznos tanácsot: / Pszichológustól, v. akivel megtörtént / Hogyan lehet feldolgozni a vér szerinti apától elszenvedett gyermekkori molesztálást?

Már régen történt.

31 vagyok és 14 évesen történt,ami "előhozott" régebbi emlékeket is,amikre már nem emlékeztem.

Persze,felnőtt fejjel én is tudom,hogy fel kellett volna jelenteni,de 14 évesen,gondolja,hogy ezek után az ember szépen átgondolja,hogy mit kell tennie ?

Természetesen begubóztam és féltem.

Anyámnak nem mertem elmondani,csak testvéremnek,aki szintén gyerek volt.

Azt mondta,nem hiszi el. / De nem kérdezett semmit,nem volt "kiakadva",ami nagyon furcsa.

Azt nem tudom,h. vele történhetett-e valami. /

Szia !

Köszi,már az is jó,hogy beszélhetek egy sorstárssal.

Érdekes a hasonlóság,ez a F. is úgy tett,mintha mi sem történt volna,sőt másnap még egy hülye tinilányos poént is megeresztett..

Ő is úgy csinált,mintha nem történt volna semmi.

Évekkel később hoztam fel a témát.

Bocsánatot kért,de az ivást és a bunkó viselkedést folytatta.

Megértelek a kislányod miatt.

Én biztos nem fogom neki megmutatni az unokáját.

Tudom,milyen nehéz,de én biztosan megmondanám négy szem közt a véleményem.

Biztos,hogy nem szólna senkinek a családban.

Viszont,lehet,hogy nem lesz jobb tőle.

Nem tudod elkerülni a találkozásokat ?

Köszönöm a válaszokat.