Miért nem értik meg, hogy nem kell rám főzni, mert megoldom máshogy? Mit csináljak?

Gimis vagyok, nyári szünet van.

Mama minden este telefonál, hogy másnapra mit főzzön nekem/nekünk.

Viszont nem szeretem már annyira a főztjét, nem úgy főz, hogy az nekem finom legyen. Így hiába küldi, hozza, általában senki nem eszi meg. Szóval feleslegesen fárad vele.

A másik meg, hogy nyűg az egész.

Legyek itthon délelőtt 11 és 12 között, mert elhozzák az ebédet. Olyankor bejönnek, leülnek, itt vannak simán fél délutánt, hiába vonulok fel a szobámba, vagy ki medencézni, nem zavarja őket. Megnézik a magazinokat, újságokat, vagy néznek könyveket a polcról és nekiállnak olvasni. Tegnap is jött volna a barátom délután, nyilván nem mondhattam nekik, hogy húzzanak már el. Úgy csináltam, mint aki indul valahová, öltöztem, pakoltam és próbáltam jelezni nekik, hogy menni készülök. Nem vették a lapot, aztán már mondtam is, hogy na nekem menni kéne lassan, szóval zárnék be, kapcsolnám ki a légkondikat, indulnék. Erre hogy jaj menjek nyugodtan, ők akkor már megvárják anyát.... Hát mondom ez nem igaz.

Vagy mennék mondjuk egésznapos programra, akkor is mondja anya, hogy hát mama ideges, hogy így mit eszem egész nap. 2023 van, azért ma Budapesten senki nem hal éhen. Meg ha nincs is kedvem, kedvünk sehová menni, akkor is annyi helyről lehet rendelni, azok (nekem) sokkal finomabbak, mint pl. mama löncshúsos bolognaija, vagy olajos rántott húsa.

Anyának már mondtam ezt, annyit mondott, hogy hát most mit csináljon velük, az egyetlen unokájuk vagyok, szeret rám főzni. Jó, főzzön kéthétben egyszer. De ez így nekem teher, meg ő is hiába fárad, mivel nem esszük meg.