A döntésünk miatt a férjemmel, furán nem rám az ő családja?

Hosszú évek próbálkozása után végre tavasszal megfogant (lombik) a kislányunk és hamarosan meg fog születni. Mivel veszélyeztetett terhes lettem, így nem dolgozhattam és mivel marha korrekt munkáltatóm volt, szépen el is küldött. Sokat beszélgettünk a férjemmel, hogy hogy legyen majd ha ovis lesz a gyerek és ő is meg én is arra jutottunk, hogy amíg úgy érzem, érezzük jónak és amíg ez anyagilag sem megterhelő, addig maradjak itthon a gyerekkel. Nyilván már most téma a férjem családjában, hogy és meddig tervezek itthon maradni majd a gyerekkel és mikor mondtuk, hogy még nem tudjuk, lehet iskolás koráig, nem lehet tudni, mindenki majdnem infarktust kapott, hogy de hát és én addig nem akarok dolgozni? Mondtuk, hogy annyit küzdöttünk a gyerekért, hogy nem akarjuk, hogy ne tudjunk vele sok, minőségi időt tölteni, és mivel egy fizetésből is jól kijövünk (férjem vállalkozó), és míg ez így is marad, addig szeretném az időm a gyerekre szentelni, amúgy meg ez még a jövő zenéje, tök fölösleges ezzel most ennyire foglalkozni. Szinte mindenki, kivéve a sógornőm, ő egyetért velem ki van hülve ezen, hogy se bölcsi, se babysitter, hanem én és otthon és évekig.

Nem tudom mi ebben a rossz. Nektek is vannak ilyen "érdekes" családtagjaitok?