Annyira bánt, hogy nincs összetartó tágabb családom, a szüleimet leszámítva?

Hidd el, sokan vagyunk így, ezt el kell fogadni. Én még a sajàt anyámmal se tartom a kapcsolatot, annyira nen vagyunk jóban.

Azt tudod tenni te is, mint én is, hogy örülsz, mert ilyen családba kerültél és a gyerekeidnek is ezt adod tovább.

A nagy család csak akkor jó ha jó a viszony és szeretet van. Ne tudd meg nálunk mi folyik.

Nem hiszem hogy emiatt bánkódnod kellene. Persze teheted csak jobb lenne inkább túl lépni.

Ez van. Valakinek antiszoc a családja, vagy kihalófélben van.Tenni úgyse tudsz ellene.

Én mondjuk rühellem a családi összejöveteleket, a saját szüleim is fárasztanak a hülye témáikkal, ami emgem nem érdekel. De ahogy elnézem mást se, mert egy barátjuk sincs, csak futó ismerőseik, így minden marhaságukat rám öntik...

Anyósomék is állandóan ugyanazokat a témákat fújják. Munka, autó, lakás, szomszédok. Ezeket a köröket futjuk, nagyon unalmas. És ehhez még több órás utazás is társul, hogy meghallgassuk...

Nálunk a család egyik ága nagyon összetartó (anyai oldalról), apai ágról csak olyan átlagos, mindenki el van magának, nincs összejárás, de azért jól megvannak egymással, csak mindenki külön utakon jár. Az anyai ág viszont nagyon szoros kapcsolatot ápol egymással, rendszeresek a közös ünneplések, szülinapozások, névnapozások, családi találkozók, keresztelő, ballagás, elsőáldozás, esküvő stb., mindig van mit ünnepelni. Viszont ezeknek a rendszeres közös bulizásoknak van egy hátulütője is (legalábbis számunkra hátulütő, ami miatt mi nem járunk ezekre a családi bulikra és banzájokra, vagy csak nagyon ritkán). Az alkohol. Az anyai ág - bár nagyon összetartó, de ezek a bulik sokszor a közös piálásról szólnak leginkább. Van élőzene, tánc meg minden, étel-ital rogyásig, húszan-harmincan néha negyvenen is összejönnek és bizony egyikük sem veti meg az italt. Nem önkívületi állapotig isznak, de azért a nap végére jónéhányan tántorognak és olyan hullámmozgást vesznek fel, mint a délibáb. A mi családunk meg teljesen piamentes, se anyám, se apám, se tesóm, se én, se a párjaink nem isznak, így hiába is jó a hangulat ezeken a családi összejöveteleken, nem szeretünk részt venni rajta, mert nem érezzük jól magunkat a sok spicces vagy éppen elázott rokon között. Amúgy normál hétköznapokon nem masszív alkoholista az egész banda, nem lecsúszott alkeszek, erős középosztály, vállalkozók, többen diplomások stb., de ilyen családi ünnepeken isznak, mint a szivacs. Nagyon el tudják engedni magukat. Nekünk meg kellemetlen, amikor a társaság kétharmadával már nem tudod jól érezni magad, mert már beszélgetni sem lehet velük, mert nem pörög a nyelvük.

Szóval van előnye is meg hátránya is nálunk ennek az összetartozásnak. Tök jó, hogy ilyen összetartó az anyai ág, de nem igazán tudom eldönteni, hogy egymást szeretik és ezért ilyen összetartóak vagy a bulikat és a piát szeretik és ezért járnak össze ilyen gyakran. Az apai ág az sokkal visszafogottabb, csendesebb, konszolidáltabb, szerényebb, én jobban érzem magam közöttük. Nem olyan harsányak, bulizósak, tombolósak, mint az anyai ág. Viszont ők (az anyai ág) meg mintha jobban élveznék az életet, mintha több élet és jókedv lenne bennük. Jól érzik magukat, kimaxolják az életet. Fogalmam sincs, hogy melyik a jobb. Én nem tudom eldönteni. Azt hiszem mindkettőnek meg van az előnye is meg a hátránya is.

Nekem támogató szülők sem jutottak. :(

Örülj, hogy megtaláltad a vágyad a férjed nyüzsgő, nagy családjában.

Én mondjuk megőrülnék ekkora tömegben. :D