Az egyik nagyszülő panaszkodik, hogy ott keveset van az unoka? Mit tennétek a helyemben?
Mi Budapesten élünk, anyósomék az osztrák határ mellett, szüleim lent, Dél-Magyarországon. Szóval kb. középen vagyunk.
Régen havonta 1-1 hétvégét voltunk a családdal, a gyerekünk születése után is szerettük volna ezt tartani, de nem ment.
A fő probléma az én szüleimmel volt, konkrétan fáradtabban jöttünk haza, mint ahogy elindultunk. Odafelé anyám még simán elküldött minket intézni a hétvégi nagybevásárlást, este 9-kor, és vagy mentünk, vagy várt minket az üres hűtő. A lányunk akkor még kicsi volt, akár 2-3 óra szabadságnak is örültünk a férjemmel, de maguktól egyszer nem ajánlották volna fel, hogy vigyáznak rá, vagy elviszik sétálni, akármi. A páromnak is állandóan osztogatták a feladatokat, vigye el a nagyimat bevásárolni (ami egész délelőttös program), menjen el apámmal rendezni a kerteket, segítsen kifesteni a nagyszülőknél stb.
Anyósomék pedig ott segítenek a mai napig, ahol tudnak. Oda bármikor megyünk, terülj-terülj asztal vár, tudják, mi a kedvenc üdítőm és azzal van tele a hűtő pl., a lányunkra is vigyáztak az első perctől, sosem kellett kérni tőlük. Anyósom konkrétan kelt a lányunkhoz babakorában éjjel/hajnalban is, hogy mi tudjunk pihenni... Szóval oda mennék akár minden hétvégén is, mert jól érezzük magunkat, jó a hangulat, de a szüleimmel ez nincs meg. Emiatt már ritkábban is megyünk, 2 havonta egyszer. Az anyám ezt nehezményezi, mert, hogy nem látja az unokát, alig ismeri, miért nem megyünk oda soha? Mondtam neki ezeket, cinikusan közölte, hogy jó, akkor legközelebb sültes tálakkal és tortával vár minket.
Mondtam neki azt is, hogy ők is jöhetnek nyugodtan, mert egy kezemen megszámolom, hányszor voltak nálunk látogatóban. Hát neeem, ő nem tud vezetni ekkora forgalomban, a kocsija nem autópályára való, ide sem találna. 54 éves, nem 84 könyörgöm.
válasza:
válasza:"Mondtam neki ezeket, cinikusan közölte, hogy jó, akkor legközelebb sültes tálakkal és tortával vár minket."
Oké, anyu, nyilván nem kell eltulozni, de tudod mit? Legközelebb, ha megyunk megint nem lesz semmi és még nekünk kellene elmenni vásárolni, akkor fordulunk is vissza és nem jövünk pár hónapig. Újra q semmivel vársz, akkor újra ez lesz.
válasza:Ha csak a kiszolgálást nézem, akkor nem szép, hogy ez alapján (is) hanagyoljátok őket, mert lehet, hogy anyagilag nem állnak jól. Lehet a munkamoráljuk is más, ezért például nem készülnek úgy rátok, mert ti akartok enni, hozzatok magatoknak. Itt viszont bukik a "hiányzik az unoka" érv, mert érte azért megtehetnék, hogy készülnek.
Az ugráltatás megint a mentalitás kérdése, mindig ilyen feladat központú volt a töltött idő? Érthető, ha ez fárasztó, főleg kisgyerekkel, mikor hétvégén inkább pihennétek, kikapcsolnátok festés meg nagy bevásárlás helyett. Ők képesek ezek elvégzésére nélkületek is? Vagy megvárnak vele, a férjed úgyis megoldja a férfi munkát majd?
Nem lehet, hogy teljes körű segítséget várnak el tőletek, mint a gyerekük családjától, akinek kötelessége ezek elvégzése, hisz a szülőknek szüksége van rá. Sokan ragadnak ebben akkor is, ha a gyerekük felnőtt, maga is dolgozó, családos ember és szabadidejében nem csak a szülei támogatása és kiszolgálása a feladata. Ezt sarkítva fogalmaztam, de érthető a lényeg.
Aki akar, az megoldja, hogy eljusson A-ból B-be, szóval anyád érvei az ő utazásuk ellen sántítanak. Mondaná, hogy ne akar menni sehova, az tiszta sor lenne.
Mondd anyukádnak, hogy azért nem mentek, mert fárasztó együtt lenni, nektek is sok, ők sem igazán az unokát keresik, hanem a munkaerőt és erre nincs kapacitás jelenleg.
válasza:Nem tudom megérteni, hogy mit vársz, mit szeretnél itt idegenektől.
Határt húzni nem tudunk megtanítani, amíg hát rád az érzelmi zsarolás.
Még tudnád tenni azt, amit a kettes írt? És tartani magad következetesen?
Szüleim 54-55 évesek, nem szorulnak a segítségünkre egyáltalán.
Meg én úgy érzem, hogy nem haza megyek oda, hanem vendégségbe, és pont ezért "nem tetszik" úgymond, hogy párom már reggel 8-kor zavarva van falat festeni, vagy füvet nyírni, mikor itthon sem csinálja meg ezeket, inkább kifizeti a díját, hogy más megtegye. Pont azért, mert a szabadidőnket inkább együtt, pihenéssel töltjük.
válasza:Leszarnám. Mondanám hogy jöjjenek ők ha ennyire találkozni akarnak. Van busz, vonat. Hajrá.
Ha jönnek is, én is üres kézzel várnám őket.
Nem jönnek? Akkor egyértelmű hogy csak az ingyen csicska kellett nekik.
válasza: válasza:Meg én úgy érzem, hogy nem haza megyek oda, hanem vendégségbe
Elég szomorú, hogy így érzed.
válasza:"cinikusan közölte, hogy jó, akkor legközelebb sültes tálakkal és tortával vár minket"
Az én szüleim minden cinizmus nélkül TÉNYLEG így várnának, ha havonta egyszer, több száz km-ről babakorú unokájukkal odamennénk.
Ha szüleid tényleg látni akarják az unokájukat, majd változtatnak a hozzáállásukon. Amíg nem változtatnak, fölösleges magyarázkodnotok.
Esetleg ezt a kérdést és a rá adott válaszokat megmutathatod nekik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!