Hogyan önállósodjak?

Magaddal? Mindig légy ápolt testileg illetve lelkileg.

A házzal? Ha kertes ház, vannak kinti munkák mint a kertet rendben tartani, a tetőt ellenőrizni időnként meg ilyesmi.

Bent 2-3 évente egy tisztasági festés. Emellett sepregetni, felmosni, porszívózni gondolom már tudsz. Ruha mosás, terigetés, hajtogatás, ha kertes ház hetente 1x pókhálózni, bevásárlás (ezt kezdőként listával érdemes) főzés, mosogatás, elpakolás. 3 havonta (ha nem főúton laktok) ablak pucolás. Függöny mosás ha van, virágokat növényeket locsolni, meg alapvető takarítás. Más kérdés?

#2eshez még annyit, hogy próbálj meg magadra és nagymamádra is főzni egyszer-készer, nem kell minden nap/héten. Elég előbb egyszerűbbeket, mint zöldség vagy húsleves vagy krémlevesek. Másodiknak brassói vagy spagetti.

Hidd el, baromi jó érzés úgy enni, hogy ezt Te csináltad.

Egyszerre ne akarja mindenben felnőni, tegyél csak apró lépéseket, és előbb-utóbb menni fog.

Ahogy a kettes válaszoló is írta, figyelj a testi és lelki egészségedre. Ne félj kérdezni vagy segítséget kérni, nem leszel attól kevésbé önálló, viszont nagyon sokat lehet tanulni másoktól. Nyilván nem ismerlek, nem tudom, mennyire vagy társasági lény, de még ha introvertált típus is vagy, próbálj meg nem teljesen elszigetelődni az emberektől. Olyanokkal vedd magad körül, akiknek a társasága tényleg jó érzéssel tölt el. Keress valami olyan hobbit, ami valóban kikapcsol, érdekel, szórakoztat. Tanulj meg néhány egyszerű receptet elkészíteni. Mielőtt aláírsz valamit, mindent olvass el alaposan kétszer, még az apró betűt is. Lehet, hogy ezek teljesen egyértelmű dolgok, de amíg az alapok nem biztosak, addig nehéz önállóan működni felnőttként.

Bár őszintén szólva, szerintem ilyen háttérrel kapásból önállóbban kezded a felnőttkort, mint a kortársaid többsége. Az egyetem és a diákmunka is sokat tud emellett tanítani, szóval jó úton jársz, de nehogy azt hidd, hogy a felnőttek zsigerből tudják, mit hogyan kell csinálni. Én sem vagyok még 30, de azt látom, hogy a mi korosztályunkban is rengetegen bizonytalanok az élet legkülönfélébb dolgaiban, anyagilag/érzelmileg/bárhogy nagy mértékben függenek a szüleiktől vagy a párjuktól (mert ennek is könnyen lehet egy egészségtelen verziója), vagy csak úgy mennek a tömeg után. És itt nálad 10 évvel idősebb emberekről beszélek. Nem azt mondom, hogy ne is foglalkozz ezzel, mert tök jó, hogy felmerült benned ez a kérdés, de nem kell túlgondolni, csomó minden jönni fog magától. :)

Elmész dolgozni és kiveszel egy albérletet.

B opció: elmész egyetemre és beköltözöl egy koliba.

Az önállósodás ebben a helyzetben szerintem ott kezdődik, hogy terveket készítesz, célokat tűzöl ki magad elé és ahhoz igazítod a napjaidat, tehát ne sodródj az árral, nem azt kell feltétlenül csinálni, amit mások mondanak, hanem azt, ami a célod eléréséhez közelebb visz.

Pl nem írtál semmit arról, van-e elképzelésed, hol fog szélni, kivel, ha még nincs, nem baj, hiszen még nagyon fiatal vagy, de akkor kezd kis lépésekben.

Már az is jó alap az önállósodás útján, ha megtanulod az önellátás alapjait. Ebben segítséget kaphatsz pl a nagymamádtól is, hiszen ahogy írtad, jelenleg ő a legstabilabb személy az életedben. Kérd meg, hogy segítsen megtanulni az alap dolgokat, pl. mosás, főzés, mik azok a dolog, amik egy háztartás fenntartásához szükségesek, mennyi a rezsi, mikből áll össze, stb, stb.

Fontos, hogy legyen egy piacképes szakmád, ehhez ha az kell, végezd el az egyetemet, de már most is nézelődhetsz, hol tudnál gyakorlatot szerezni.