Tesóm, miért hagy mindent az utolsó pillanatra?

Olyan, mint én voltam az egyetemen (ennek ellenére két szakot is elvégeztem elég jó eredménnyel). A mottóm pedig ez volt:

"Ha nem lenne utolsó pillanat, semmi sem készülne el"

Elismerem, hogy voltak ebből kellemetlen helyzeteim, többször idegeskedtem a közelgő határidők miatt, de valahogy sosem tudtam rávenni magam arra, hogy valaminek időben nekiálljak (tanulás, beadandó elkészítése). Minden egyes alkalommal megfogadtam, hogy nem lesz így többet, de sosem sikerült betartanom (az első államvizsgára az utolsó 3 tételt aznap reggel néztem át).