Nem szeretnék gyereket (se most, se később), viszont a férjem nagyon szeretne. Hogy tudnám "leállítani"? 30N

Sehogy ! Aki gyereket akar az kitart mellette.

Én ugyan így vagyok .csak nő vagyok. Én meg pasit nem találok hozzá. :(

Én se akarok gyereket, és ezt már a legelején közöltem (bár házasok még nem vagyunk). Elfogadta, ő se akar, kész. A helyedben én se húznám tovább, könnyű csak úgy mondani, de így tényleg nem lesz jó vége. Vagy még csinál egy másik nőnek gyereket és akkor nem szólhatnál egy szót se.:S

Egyébként tényleg nem beszéltetek erről? Vagy esetleg úgy volt vele először, hogy neki se kell, aztán meggondolta magát?

Utolso, az baromsag, hogy aki hazasodni akar, azt azert teszi, mert gyereket akar. En is ferjez mentem es megsem akarok gyereket.

Kerdezo, a helyzet nalunk is hasonlo. Mi sokat beszeltunk rola, de nalam a parom belatta, hogy nem nagyon akarok gyereket. En nem latom az elonyeit. Meg az eskuvo elott tisztaztuk a dolgot. Mondtam neki, hogy nalam ez a helyzet, ha o maskent szeretne akkor inkabb ne folytassuk tovabb, de o azt mondta, hogy engem szeret es szamara fontosabb, hogy velem eljen, mint, hogy gyereke legyen. Ez persze szamomra is hozott lelkiismeretfurdalast, de atragtam a dolgot magamban egy csomoszor, meg beszeltem masokkal es nagyjabol sikerult feldolgozni.

Annyit meg hozzatennek, hogy ez kb 29-30 eves koromban tortent. Akkor szenttul allitottam, hogy nem fog valtozni a velemenyem a gyerekvallalasrol es nekem nem fog kelleni, hisz soha eletemben nem akartam. A gyerekeket mar gyerekkent sem szerettem es kulonben is. A helyzet azota annyiban valtozott, hogy kicsit felborultam. Nem tudom en sem, hogy mi es hogyan tortent, de most kb az a helyzet, hogy habar sem az eszemmel, sem a szivemmel nem erzem azt, hogy gyereket akarok, valami legbelul folyamatosan mondatja, hogy szulj, Szulj, SZULJ!!!!

Hozzateszem, kegyetlen egy erzes, nagyon utalom, de mivel mar kb 1 eve tart, mar kezdem ezt is helyre rakni. Most kb ott tartunk, ha jon, jon, ha nem, akkor meg ugy lesz a jo.

Nem azt mondom, hogy veled is ez lesz, mert mind kulonbozoek vagyunk, de sajnos nem szabad ezt sem kihagyni a szamitasbol, mert barmi belefer.

Azt amugy, hogy te mit csinalj nem tudom, de gondoltam leirom az en esetemet, hatha segitek valamennyit.

33N

ps: amugy a legsz.rabb az egeszben, hogy mi nagyon jo paros vagyunk es tenyleg nagyon szeretjuk egymast. Igy az en reszemrol is ott van, hogy mivel szeretem ot, szeretnem megadni neki azt, amire vagyik. A dillemma, hogy azt nem akarom, hogy ez az en reszemrol aldozat legyen, mart akkor az mar megmergesiti az egeszet. Szoval az erzesek es a gondolatok ekorul forognak.

Erről nem lehet leállítani egy embert. Ez nem egy rossz szokás,vagy egy függőség,egy szakadt ruha amitől meg lehet szabadulni. Ez egy vágy.

Pont úgy,ahogy ő sem tud téged "leállitani" (arról hogy NE akarj gyerek),foridtva sem fog müködni.

Szerintem engedjétek el egymást, az idő csak telik ,és ti csak vesztegetitek közös jövőkép nélkül egymásét.

Erről nem lehet lebeszélni. Én se akarok gyereket, próbáltuk párommal lebeszélni, rábeszélni egymást (ő akar sajnos), de eddig 0-0 az eredmény.

Nem vagyunk házasok igaz, de azért lassan csak 5 éve együtt vagyunk, eszméletlenül egymás szívéhez nőttünk, nehéz lesz szakítani ezért. (az elején is tudta, hogy nem akarok, de mivel fiatal voltam, 16 éves, nem hitt nekem, persze változhatok én is, de azért nem akarok ilyenekre alapozni).

ez tényleg nyomós indok a szakításra. én fiatal vagyok, de össze sem jönnék olyan lánnyal aki nem szeretne gyereket a későbbiekben. én többet szeretnék, akár 2-3-4. ha ő nagyon szeretne és te semmiképpen sem akkor előbb-utóbb szakítás lesz a vége, a kérdés, hogy mikor.

23f