Anyám és apám házasok. Apámnak anyám előtt született egy házasságon kívüli gyermeke ( a hölgy csak barátnője volt). Tehát van egy fél testvérem aki sosem élt velünk. Apám halála esetén, ő mit és milyen arányban örököl?

Nálunk a szitu ez volt: Apunak első házasságából született egy fia. Elvált, aztán elvette Anyát. Megszülettem én. Apu meghalt, így a féltesóm Apu után mindennek a felét örökölte. Sosem élt velünk, nagyjából sz@rt ránk, de az örökségre már nem... Az kell.

Hogy hogyan lehetne megelőzni, nem tudom. Ha nem tesztek semmit, Apukád részének fele őt illeti.

Alapból Ő örökölné a felét. De ha apukád mindent rád akar hagyni, a korodtól függ, mit tehet. Kiskorúnál úgy működik, hogy végrendelkezik a javadra (ügyvédnél), így a féltestvéred csak a köteles részt kapja, ami az amúgy rá eső rész fele. Nagyobb korban (nem tudom feltétel-e a nagykorúság), öröklési szerződést lehet írni, ami azt tartalmazza, hogy te apukádnak élete végéig x Ft-ot fizetsz minden hónapban, cserében te öröklöd minden vagyonát. Természetesen a ház átírása is szóba jöhet, de ezt apukád védelme érdekében úgy szokták megoldani, hogy neki haszonélvezeti joga marad a házon, ami sokszor erősebb, mint a tulajdonjog. Pl. nem adhatod el nélküle, nem rakhatod ki. De ez a többi tulajdonára nyilván nem vonatkozik, azokon osztozni kell.

Van még az örökségből kitagadás is, de az nagyon ritka, ahhoz a féltesódnak olyan bűnt kell elkövetnie, ami miatt ezt bíróság engedélyezi.

Nálunk is ez a helyzet, csak én az anya vagyok. :)

(A férjemnek van egy korábbi élettársi kapcsolatból született lánya)

Függetlenül attól, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban születtetek, az öröklési jog szerint egyenlő arányban illet mindkettőtöket az édesapátok utáni hagyaték. A jelenlegi ingóságok nem hiszem, hiszen azt használjátok, csak akkor, ha valamelyik kizárólagosan az édesapád házassága előtt szerzett ági vagyon (szülőktől), az ugyanis nem vihető házasságba.

A ház rá eső részét is egyenlő arányban öröklitek, mindkettőtök részére a Te édesanyád özvegyi jogával (a házasság címén kapja ezt a haszonélvezeti jogot). Ti nem vagytok kitehetők onnan.

Kizárni nem lehet az örökségből, csak a törvényben taxatíve (azaz szó szerint felsorolt) okok folytán, pl. ha életére tört apukátoknak. Apukád viszont hozhat végrendeletet úgy, hogy nem azt írja, hogy kizárja, hanem megnevezi, h kire hagyja a házat. Mindenképp viszályt szül. Nálunk az a helyzet, hogy enyém (az anyáé) a ház, az apa haszonélvező (ami sokban erősebb a tulajdonjognál), így a haszonélvezeti jogot nem örökli az első gyerek, csak utánam a sajátunk.

Remélem, érthető, amit leírtam, ha nem tiszta valami, kérdezz nyugodtan. :)

Ne haragudj, de hogy vagy képes ezen agyalni? Mit vétett neked? Ennyire kell az az örökség (mikor Apukád még meg sem halt...)???

Az, hogy a féltesód nem élt veletek, és hogy egyáltalán megszületett, nem az ő hibája.

A szülei tehetnek róla. És mindkét szülője vállaljon felelősséget ezért. Apukád is, ahogy végülis meg is tette, nevére vette, anyagilag támogatta. Azt csak remélem, hogy érzelmi kötődés is van köztük!

Belegondoltad már magad a tesód helyébe? Elég sz*r lehet neki.

Meg neked is, hogy ilyen vagy.

1. Apukád minden gyereke a vagyonát közösen örökli, azaz annyiad részt, ahány gyereke van.

2. Teljesen független attól, hogy a szüleid házasok-e vagy sem.

3. CSAK nagyon indokolt esetben lehet kizárni valamelyik gyereket az örökségböl (vannak a jog szerinti indokok, de csak kevés).

4. Nem igazán értem, hogy miért vagy ennyire anyagias, és már most azon töröd a fejed, hogy apukád halála után nehogy a féltesvérednek is jusson valami.