Olyan lelkiismeret-furdalásom van. Mi lesz, ha meghalnak?!

Csak sajnálni tudlak és ugyanakkor együtt érzek Veled.

Ilyen fiatalon ezzel kell szembesülnöd

Próbáld meg egyik napodat úgy kezdeni,hogy átöleled anyukádat és megcsókolod és közben azt mondod neki :Köszönöm anya,szeretlek.

Hidd el működik.De ne színészkedj,hanem szívedből!

Ez, hogy naponta mondják, hogy "szeretlek", csak az amerikai filmekben van... Ilyen magyar család a világon nincs - ha mégis van, akkor meg rájuk fogják, hogy színészkednek, álszenteskednek (holott szerintem ez sem biztos, van, ahol felszín és mély igenis passzolnak)

Mindenképpen fontosabbnak tartom az érzelmek kimutatását a szavakhoz képest. Tettekkel, figyelmességgel, vagy egyszerűen csak azzal, hogy nem cseszegetjük egymást, nem tesszük pokollá egymás életét. Megpróbálkozhatsz a "szeretlek" + öleléssel, ahogy javasolták de nem biztos, hogy jól fog elsülni, ha Anyukád már nagyon be van fásulva. Jobb lenne a fokozatosság, többet beszélgetni, ilyesmi.

29/N

Pár napja a szüleimnél aludtunk, és úgy kezdtem a reggelt, hogy átöleltem anyukámat, és azt mondtam, hogy szeretlek. Nagyon ritkán mondom ezt, szerintem nem is jó, ha túl sokat mondja valaki, elveszti az erejét. De akkor, ott ezt kellett mondanom, mert belülről ez jött. De nekem anyu jól fogadja ezeket.

Ha azt nem is tudod nekik elmondani, kimutatni, hogy szereted őket, mert nem veszik az adást, azért lehet, hogy egy olyan indítással, hogy szeretnél velük komoly dolgokról beszélni, akkor lehet, hogy meghallgatnak. Vagy csak kérd meg őket, hogy hadd mondhass el valamit, ami számodra fontos. De még azt is lehet, hogy leírod a gondolataidat, belerakod egy szép borítékba, és berakod a postaládába. Nekem ez biztosan jólesne, de én más vagyok.