Vicces, meghökkentő családi történetek?

Egyébként a férjem lánya néha rá is játszik, hogy párnak nézik őket - vagy ha engem akar heccelni, akkor ráerősít, hogy "mostohaanyu", pedig maximum a húgom lehetne a kicsi korkülönbség miatt. Egyszer bevásároltunk, ő elszaladt megnézni valamit, a férjem meg bejött velem vásárolni. Amíg nézegettük a cuccokat, a próbafülkébe is bejött, a kommunikációból kiderült, hogy együtt vagyunk.

A lánya megtalált minket némi késéssel. Talált magának egy pólót, szerette volna, ha az apja megveszi. Én már a kasszánál álltam, férjem mögöttem, ekkor lépett oda hozzá a pólóval. Megölelte, cuppanós puszi az arcára, szempillarebegtetés: "Drágám, vedd meg nekem, légysziiii"

Az eladókon látszott a zavar, hogy most ki kinek a kije.... Férjem kapcsolt, megcsókolt: "Ugye megvehetem a cicámnak a pólót?"

"Persze drágám"

Az eladók tátott szájjal bámultak, szerintem azt hitték, hogy egy strici, aki két nőt is futtat :))

De volt olyan is, hogy a lányával valamin összevitatkoztam és épp meg volt kicsit sértődve rám. A tömeg felett utánamordított, de nem a nevemet, hanem "Anyuuuuu, anyuuuuuu!!!" Hát ott se írnám le az arckifejezéseket. Ha bosszúnak szánta, abszolút bejött :)

Mondjuk a saját apámmal is volt már ilyen, pedig nálunk eléggé látványos a korkülönbség (kopaszodik, ősz, szakállas, 60 éves). Egyszer véletlenül elszakította a nyakláncomat és ragaszkodott hozzá, hogy vesz helyette egyet. Bementünk, kiválasztottam egyet. Megnézte, hogy hogy áll, dicsérgetett (apám és ezért elfogult), majd odafordult, hogy ezt kéri. Én közben elbóklásztam fülbevalókat nézegetni. A kasszás hangját hallottam: "A barátnője fülbevalót nem kér?" Apámnak jól eshetett, hogy kinéztek belőle egy ilyen fiatal lányt, úgyhogy csak kihúzta magát és annyit mondott, hogy "most nem" :)

De a legjobb: 13 évesen kollégium miatt elköltöztem otthonról, keveset láttak a szülővárosomban. A kamaszkorral a külsőm is változott, megnövesztettem a hajam, befestettem, stb. Apám a helyi közigazgatásban fontos tisztséget töltött be, így helyben mindenki ismerte.

18 éves lehettem, amikor egyik hazalátogatásom után anyám röhögőgörcs közepette hívott fel:

"Képzeld, apádnak szeretője van!"

"??? De miért nevetsz...?"

"Most szólt egy ismerős, hogy tudok-e róla, hogy egy fiatal vörös szépséggel autókázott a közeli városban. Kérdezte, hogy tudok-e róla. Mondtam, hogy igen, ismerem és szerintem is sokkal szebb a 'kis vörös', mint én, így teljesen megértem a dolgot! Most hagyom főni a levében a szemfüles ismerőst! :))"

A városban fél évig ment a pletyka, hogy apám anyám engedélyével szeretőt tart, mire mindenkinek leesett, hogy valójában engem láttak vele :)

Ó, nekem olyan is volt, hogy egy üzletfelemmel és egyben barátommal sétáltam az utcán (külföldi, arabos külsejű 60 körüli férfi, a férjem is ismeri).

A munkatársai megláttak, egyből mentek leadni a drótot, hogy egy "vén kecskével" csalom. Férjemnek rögtön leesett, hogy kiről lehet szó, úgyhogy jót röhögött rajta.

Sőt, ezzel az ügyféllel volt olyan, hogy sétálgattunk (lakásvásárlásban és egyéb ügyintézésben segítettem neki), ő meg látva, hogy mennyire kitikkadtam a 40 fokban, meghívott fagyizni. Megálltunk egy kerthelyiség mellett, ő megvárt a "kerítésnél", én meg bementem megkérdezni a pincért, hogy tartanak-e fagyit. Mire visszaértem, az öreg állt egymagában és rázta a röhögés.

Kiderült, hogy egy vele egyező nemzetiségű pár ült a kerthelyiség szélén (mivel mi angolul beszélgettünk egymással, nem tudhatták milyen nyelven ért). Az anyanyelvén megjegyezte a nő a párjának, hogy "mit ehet egy ilyen fiatal lány egy ilyen vén arab kecskén?".

Mondtam, hogy legalább köszönjön rájuk az anyanyelvén, csak nézzük meg az arcukat, de nem akarta, csak röhögött tovább :)