Anyukám intézetbe akar adni minket, ugye nem kerülhetünk a nagymamámhoz?
Nagyon rossz anyagi körülmények közt vagyunk. Anyunak két állása van,most beújított egy harmadikat is,szegényem a lelkét is kidolgozza. De muszáj neki mert sok az adósságunk,a villanyt már ki is kapcsolták. Apám alkoholista,nem fizet semmit,a mamám (apám anyja)se segít semmit,még egy kg kenyérre se adna pénzt,pedig aztán lenne miből. Anyukám beszélt velünk a hétvégén,h intézetbe adna,amig rendbe jövünk anyagilag. De apám erről hallani sem akar,és azt mondja akkor majd lakjunk a mamámnál a testvéremmel,és anya fizessen a mamának gyerektartást. De se én,se a tesóm nem akar a mamához költözni,mikor most amig még együtt vagyunk anyukámmal,nem képes segíteni nekünk.
ha intézetbe kerülünk,attól még találkozhatunk az anyukánkkal?
A második választ írtam én.
Ne félj attól, hogy kis ideig más családhoz kerültök. Ha együtt maradhattok, annak nincs hátránya. Azért javasoltam az alapítványt, mert ők ezzel foglalkoznak. Ha állami gondozásba kerültök, látogathat titeket édesanyátok, viszont sokkal nehezebb onnan visszakerülni hozzá, mint egy alapítványi segítő családtól, ahol ez a fő cél.
Az állam nagyon ügyel arra, hogy a körülményeitek megfelelők legyenek, ezért nem ad vissza olyan szülőhöz, ahol a gyerekvédelmis szakember szerint ez nincs biztosítva. Ha nincs áram, fűtés vagy vezetékes ivóvíz, akkor ez például sokat számít a döntésnél, kedvezőtlen irányba.
Ezzel szemben az alapítvány célja pont az, hogy anyukátok kicsit talpra tudjon állni, és minél előbb visszakerülhessetek hozzá. Konkrét határidővel. Akkor is, ha addigra még mindig nem lesz áram. Mert szerintük az a fontosabb, hogy a gyerekek a szüleikkel lehessenek. (Az államnak sokszor fontosabb az áram.) :(
Tehát felfoghatjátok úgy is, mint egy hosszú nyaralást, aminek pontosan tudjátok, mikor lesz vége, és addig is láthatjátok egymást ugyanúgy, mintha intézetbe kerülnétek. Csak éppen egy másik családot kell megszokni, nem az intézetet. (Azt nehéz eldönteni, hogy melyik a könnyebb, általában a család jobb, mert most is egy családban vagytok, és egy intézet bármennyire is családias, azért mégsem egy valódi család.)
Ezeket persze én gondolom így, ha ti másképp gondoljátok, azt is szabad.
kedves utolsó!nem kötekedésnek szánom,de írtad, hogy az állam nagyon ügyel arra,hogy hova kerülnek vissza.csak az a baj,hogy az állam miatt egyre több ilyen lesz,sajnos.
kedves kérdező!mi is voltunk hasonló helyzetbe,csak nálunk a gázt kötötték ki,és anyum nem tudott hol dolgozni.mi a családsegítőhöz mentünk (bár nem segítettek semmit) de hátha nálatok másképp működik.
"kedves utolsó!nem kötekedésnek szánom,de írtad, hogy az állam nagyon ügyel arra,hogy hova kerülnek vissza.csak az a baj,hogy az állam miatt egyre több ilyen lesz,sajnos."
Egyetértek. Csakhogy az állam nem egy ember. Nem egységes a gondolkodása. Vannak akik nagyon is segíteni szeretnének, ám megkötik a kezüket az előírások. Ebben szabadabb egy civil intézmény, mint egy állami. Neki elég, ha törvényes keretek között működik. (Érdekes, hogy ezt az egyetlen választ pontozták az első mellett, és rögtön negatívan. Csak nem rosszul esett egy GYEVIS-nek az igazság? Akkor bocs, nem azért írtam, mert bárkit is bántani szeretnék, hanem mert így látom.)
Gyámügy...
Sajnállak a helyzet miatt, tényleg!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!