Miért nem képes anyum elfogadni a személyiségemet?

Rajtad keresztül szeretne részesülni a fiatalságból, ami neki a korai gyerekszülés miatt kimaradt.

Ez olyan, mint amikor a 120 kilós anyu viszi a lányát balettozni, mert ő soha nem lehetett balettáncos, és nem érdekli, hogy a gyereket sírva kell berugdalni az órára.

Nem akar neked rosszat, és majd belenyugszik.

Ne aggódj, ez egy átmeneti időszak, hamarosan leszokik róla. :)

talán azért, mert neki családja volt ilyenkor - és egy kicsit aggódik, neked mikor lesz.. Voltaképp elég sok problámát vet fel, hogy korábban érnek -későbbig tanulnak ma, és elhúzódik ez az időszak. De azért biztos örül, hogy ilyen komoly gondolkodású lánya van!

Arra kell vigyázni (disco-disznóól nem neked való) - hogy értelmi és érzékenységi szintednek megfelelő társaságban legyél. A boldog jövendőbelid min. egy szellemi szinten veled, vagy több, mert az úgy jó.

1.) Nem látom sehol leírva, hogy az anyja diszkóba megy, csak azt, hogy társaságot szerető ember, és a LÁNYÁT küldené diszkóba.

2.) 40 éves vagyok, nekem is van társaságom, barátaim, sportolok egy klubban, sőt a múltkor egy munkahelyi ereszd-el-a-hajamat után a kollégákkal egy diszkóban kötöttünk ki, igaz, nem tizenévesek közt.

Most akkor lotyó vagyok? Szerintem egy kicsit el kéne gondolkodnod azon, hogy célravezető-e ilyen hirtelen és sarkosan ítélkezni. Véleményem szerint itt egyszerűen csak más az életfelfogásuk, az igényük, és ezt nem fogják közös nevezőre hozni, csak az lehet a megoldás, hogy anyuka elfogadja, hogy a lánya másként boldog. Az én anyám sem képes a mai napig elfogadni, hogy nekem nem az élvezet netovábbja, ha leülök és vacsorára jól teletömöm magam, velem nem lehet órákat beszélgetni a főzésről és a ValóVilágról, és ha találok egy jó könyvet, akkor kb. nagy ívben lesz...om, hogy anyám felfogása szerint naponta a lakást kéne pucoválnom, hogy mindig csilivili legyen, hanem leülök és elolvasom. Eddig sem értette, ezután sem fogja. Csak egy ideje ha belekezd, akkor lazán közlöm vele, hogy az a te életed ez meg az enyém, nekem így jó, és nem vagyok se robot se hülye, hogy az életem a mosás-főzés-takarítás körül forogjon. Még mindig nem érti ugyan, de egyre ritkábban szól bele, mert azt sem tűri, ha ellenkezik vele bárki, márpedig (a családban egyedül) én megteszem. Úgyhogy szerintem annyit tudsz csinálni, hogy ha anyukád megint cseszeget a szerinte neked való életmóddal, akkor keményen és határozottan közlöd vele, hogy a sajátját élje ne a tiedet. Ha szeretitek egymást, akkor lehet, hogy eleinte megsértődik, de abba fogja hagyni.