Hogy tartsam ezt fent?

Nehéz,de megoldható.

Én 23 vagyok,nő,öcsém 10 éves lesz,anyánk közös csak.

Minimális közös téma,de nagyon hasonlitunk,ugyanolyan hisztis mint én voltam anno:)

amig kisbababa volt,könnyű volt,eljátszottam vele...de most már...

hiába internet,skype,egyre nehezebb vele beszélgetni,3 mondat után csend van

És ha lány lenne se hiszem hogy könnyebb lenne.

Imdom,ő is engem,sőt,múltkor példaképet kellett mondaniuk suliban és engem mondott:)

De hogy amig nem lesz legalább 17 hogy bármiről beszélgetni,addig nehéz lesz

Ahogy neked is még a következő kb 10 év

de kitartás, a testvéri szeretet pótolhatatlan

A nem bírálást úgy értem, hogy ha pl. egyszer majd elmeséli, hogy kipróbálta a füvet, akkor nem nekiesel, hogy jaj de hülye vagy csak tönkreteszed az életed, hanem hallgasd meg, hogy mikor, kivel, miért próbálta ki, ki vette rá, stb. Persze ettől helytelenítheted, elmondhatod hogy nem tesz jót a szervezetével, mik a veszélyei, de az legyen az üzenet, hogy te meghallgatod bármit is tett és te segítesz neki.

Vagy ha nem megfelelő ruhát választ akkor ne ess neki, hogy "hogy nézel ki, hogy tudsz ilyen ruhában az utcára menni?", hanem mondd meg, hogy neki mi állna jobban, hogyan lehet csinosabb. Ha pl. rondán sminkeli ki magát, akkor ne nevesd ki, hanem töröltesd le vele és segíts olyan sminket készíteni, ami kiemeli a szépségét.

Tanulás, rossz jegy: ne támadd le hogy miért rontotta el, hanem kérdezd meg, hogy kell-e valamiben segítség, és elmondhatod mennyire fontos manapság hogy valaki művelt legyen.

Na ilyenekre gondolok.