Úgy érzem a testvérem türelmetlen a kislányával. Mit csináljak ezzel a helyzettel?

Megpróbálom röviden összefoglalni...

A héten ott aludtam növéreméknél,és van egy 3,5 éves kislányuk. Tesóm felidegesitette magát,a kicsi miatt,és elkezdett vele kiabálni,de e közben az én ölemben ült a kicsi.A végén meg tesóm megfogat a kislány feje tetején a haját,megmarkolta,és meghúzta neki. Ekkor a kislány nagyon elkezdett sirni,és kiabált hogy "anya ne kiabáj velem"

(én már most is sirok,pedig csak leirom)

Az apukája nem volt otthon,mert dolgozott,és a kislány sirt az apja után,és azt mondta hogy csak őt szereti,meg engem.A tesóm mindig kiabál vele,pedig egy olyan szép,aranyos, eleven kislány,de nem rossz.Csak szeret ugrálni,játszani,és birkózni.Na de melyik gyerek nem?! Ezt el mondtam a nagyobbik nővéremnek,aki azt mondta hogy szóljak a szüleinknek.De én nem akarok bele szólni,félek hogy én jövök ki rosszul,de ugyan akkor szeretném megakadályozni hogy mégegyszer ezt tegye meg.Szereti a lányát,mert él-hal érte,csak a türlem....:S

Én már szóltam tesómnak hogy ne kiabáljon vele,meg ne bántsa,de ezt válaszolta: ne szóljak bele,az ő gyereke,és majd ő megneveli.Na de igy?? Szegénykém:( Én 21 vagyok,és szeretnék tanácsot kérni,hogy ilyenkor mi lenne a helyes.? Megszakad a szivem érte,és majd hogy nem én is sirtam,mikor ezt csinálta,annyira sajnáltam.