Nem várt babát kevésbé szeretik, mint a tervezettet?

Én becsúszott gyerek vagyok, de a szüleim ugyanúgy szeretnek, mint a tesóimat.

18/L

A második becsúszott az első után,de ugyanúgy szeretem.

Szerintemm ott lehet probléma,ahol felmerül, hogy egyáltalán megtartsák-e. Mert ott a születés után is eszükbe juthat, hogy :ha nem szülöm meg...

Ahol ez fel sem merült, ott a becsúszott is ugyanannyira "várt" mint a tervezett

Én is becsúszott vagyok, negyedik gyereknek. Anyukám 38 volt, mikor történt a dolog, abortuszt akart. Aztán mikor kiderült, hogy egészséges magzat vagyok, akkor apukám mondta, hogy megengedhetik, hogy megtartsanak, szóval ez is történt. Ugyanúgy szeretnek - ha nem jobban -, s míg a tesóimnak már rég saját családja van, évek óta elhagyták a szülői házat, én csak most vagyok másodéves egyetemista, és mai napig hallgatom, hogy "Mi lenne velünk nélküled?" (Valószínűleg semmi érdekes egyébként. :D )

Szóval én nem vettem észre, hogy kevésbé szeretnének, sőt. 20L

Én is becsúszott gyerek vagyok.

Először is az nem igaz, hogy ugyanannyira szereti a szülő a gyerekeit szerintem. Én legalábbis képtelen vagyok rá.

A szüleim is, viszont engem jobban szeretnek, mint a testvéreim. De ez nem a születésünkkor dőlt el, hanem fokozatosan alakult ki.

Engem anyám nem akart, csak apám erőltette, hogy vagy szül neki egy lányt, vagy mehet három szakba. Inkább a szülést választotta, mint a munkát, úgyhogy megszülettem. Lány is lettem... aztán három éves voltam, mikor elváltak.

Ott maradt egy nem kívánt gyerek anyám nyakán.

A mai napig gyűlöl, akármit csinálok, az nem jó, mindig én leszek a család fekete báránya.

Később újra férjhez ment, szült egy gyereket, és elég feltűnően kimutatja a különbséget. :S