Mit tegyek? Már teljesen kikészít az apám.

Már hozzá sem lehet szólni, egyszerre őrjöng mindenen, teljesen elmebeteg. Sosem érdekelte, mi van a gyerekeivel, éli a kis saját életét. Szinte hozzá sem szólok, ha mégis mondani merek neki valamit, ami nem az ő szája íze szerint van, akkor egyből elhord mindennek, torka szakadtából üvölt, a testvéremet már meg is verte párszor. Anyámmal, ha beszélek, csak hallgat azzal kapcsolatban, milyen apám, próbálja mentegetni, de tudja ő is, hogy ez az agresszivitás már nem normális. Vele is sokszor nagyon durva. Nem tudom, mit tegyek, egy tegnapi ilyen őrjöngése óta állandóan ezen agyalok, holott a holnaputáni egyetemi vizsgáimra kellene készülnöm, de nem bírok, állandóan csak sírhatnékom van, és pörög az agyam, mit tehetnék. El nem tudok innen menni, max pár napra, de az sem érdekelné cseppet sem, nem szállna magába, akkor is engem hibáztatna. Ráadásul ahogy tesz ránk nagy ívben, a szeme sem rebbenne tőle. Nem tudom mit tegyek, már félek tőle, egész nap azért izgulok, hogy csak ne kelljen találkoznom vele, mert már a levegővételem is idegesíti, szólni meg már abszolőt nem merek hozzá. De hát teljesen elkerülni nem tudom. Mit tehetnék? Teljesen tönkretesz lelkileg, nem bírok ilyen környezetben élni, így is be vagyok zárkózva hónapok óta és alig beszélek vele. Nem tudom, mit tegyek, a legjobb az lenne, ha megtanulnám magasról lesz*rni az egészet, valahogy nem foglalkozni vele, élje a kis életét, de félek, hogy tönkretesz és én iszom meg a levét az elmebetegségének. Utál a saját apám, engem és a testvéremet is. De mégis mit tegyek? Hogy dolgozzam fel és hogy tanuljam meg kizárni az életemből ezeket a gondolatokat, gondokat?