Érdemes lenne így belevágni egy babába?

A szerelem hevében romantikus gondolat mindkét fél részéről egy közös gyerek.

Csak az a baj,hogy egy gyermek születése és ellátása komoly stressz minden kapcsolatban.Vajon ahhoz elég érettek vagytok-e,hogy ezen túllendüljetek.

Javaslom olvasgasd a gyerekvállalás-nevelés témakört...

http://www.gyakorikerdesek.hu/kereses.php?kategoria=80&keres..

Szerintem nem az számít, hogy fél év vagy öt, hanem az, hogy mennyire vagytok tisztában saját magatokkal. Egy babát bevállalni = egy életet leélni együtt szeretetben, békességben. Szerintem. Mert ahol gyerek van, ott komolyan kell gondolni. Én nem vagyok híve a válásnak sem, szerintem nagyanyáink idejében pont azért voltak gyakran boldogabbak a házasságok, mert felbonthatatlanok voltak, vagyis ha valaki nem akart boldogtalanul leélni egy életet a másik mellett, akkor bizony tett a kapcsolatért nem keveset.

A szerelem - bármilyen rossz is ezt fiatalon hallani - bizony elmúlik idővel, de a szeretet megmarad. 33 éves vagyok, két gyermekem van, szépen élünk a férjemmel, szeretem is őt, ő is engem, de botorság lenne azt állítani, hogy mindig ugyanúgy lángolunk, mert ez nem igaz. Érdemes ezekkel a dolgokkal tisztában lenni.

A fiatal korodat sem tartom problémának - mennyivel jobb is ilyen kérdést olvasni, mint azokat, amelyekben az abortusz a téma... Attól, hogy fiatal vagy, még lehetsz - és leszel is - csodálatos édesanya. Én nagyon sajnálom, hogy nem szültem korábban, így a koromnál fogva nemigen lesz 4-5-nél több gyerekem, pedig ennél szebb dolog a világon nincs!

Az anyagiak jó, ha megvannak, de nem kell ahhoz gazdagnak lenni, hogy egy (két, három, akármennyi) gyermeket boldogságban, szeretetben fölneveljetek!

Kívánok nektek nagyon sok boldogságot, hosszú, békességben, szeretetben eltöltött közös életet és csodálatos gyermekeket!

Mikor a férjemmel összeházasodtunk (én 22, ő 23 volt, 6 évvel ezelőtt), még tanultam a főiskolán nappalin, albérletben laktunk, midketten dolgoztunk. Életem egyik legszebb időszaka volt. Csak akkor kezdtünk bele a babaprojectbe, mikor már megvettük (hitelből) a saját lakásunkat,és akkor sem sikerült rögtön a baba.

Ha nektek saját lakásotok van, anyagilag teljesen függetlenek vagytok, és mindketten akarjátok, belevégthattok. Végül is 20 évesen anyukának lenni nem olyan ritkaság, főleg hogy anno a mi szüleinknél ez volt a normális.

Én azért biztos kivárnék minimum egy eljegyzést, de hát én ilyen régimódi 28 éves anyuka vagyok.

Akkor vállalj gyereket, ha saját magadat is képesnek tartod arra, hogy egyedül felneveld, ha netán úgy hozza a sors. A mai világban nem szabad másokra hagyatkozni, hogy ő majd segít. Csak magadra számíthatsz, és ha ezt eléred, akkor neked is jobb lesz, nem fogsz függeni senkitől.

Ezen kívül igazuk van, akik azt írták, hogy fél év után nem, az még egy olyan friss kapcsolat, ahol még a rózsaszín köd van. Nem beszélve róla, hogy esküvő után is azt szokták mondani, hogy ne legyen rögtön baba, legyetek még 1-2 évig csak kettesben. Mert ha már van egy gyerek teljesen más lesz az élet, kötöttségekkel teli. Az meg, hogy folyton leadni nagyszülőknek, csak hogy kettesben programot csinálhassatok végre, az sem túl jó. Erre is vonatkozik, hogy éld ki magad, használd ki amíg fiatal vagy, nem csak a bulizást érteni ez alatt, hanem a kötöttségek nélküli, szabad életet, amikor még csak magaddal meg a pároddal foglalkozhatsz. Jó fiatalon anyukának lenni, de 24-25 évesen is fiatal vagy még hozzá, és meglátod akkor mennyire másképp látod majd az életet. 30 évesen visszagondoltam a 20 éves koromra...te Jézus...egyszerűen összehasonlíthatatlan a gondolkodásmódom. Mindenkinek ösztönösen jön ez az érzés 20 körül, hogy de jó lenne babázni, igaz csodaszép, de én egy percig sem bántam meg, hogy későbbre tettem, így visszagondolva totálisan éretlen voltam, nem beszélve a férfiakról, akik szintén nem fogják fel mekkora kötöttségekkel jár egy gyerek. Összefoglalva: gyerek előtt te meg te a pároddal, gyerek után te és a gyereked. Szinte megszűnik az ember önmagának lenni, miután minden pillanatban felelős lesz egy kis életért. Foglalkozz még magaddal szerintem, fejleszd magadat, tanulhatsz is, ami nem árt ebben a mai világban, hogy több lábon állhass. Meg gondolj kicsit bele, hogy 30 évesen is nagyon fiatal még az ember pasizhat meg amit akar, és vannak akik meg több mint 10 éve kapcsolatban élnek ugyanazzal, meg több gyerekük is van.. hát nem tudom... a szerelem elmúlik, igaz a nagy szeretet megmarad, de én nagyon örülök, hogy nem ragadtam le 20 évesen, nagyon sok minden kimaradt volna az életemből, és jobb később lehorgonyozni, mint fiatalon, aztán 30 évesen meg azon álmodozni, milyen jó is volt szerelmesnek lenni régen, most meg olyan vagyok mint anyámék, akik 30 éves házasok, nade elmúltak 55...

De ez csak az én véleményem, bocs azoktól, akiket netán megbántottam.

Nem, semmiképp, fiatalok vagytok (főleg te) és rövid ideje ismeritek egymást, nincs különösebben biztos egzisztenciád.. Az ilyen esetek 99%-a válással végződik. 21-22 évesen sem leszel idős szülni, csak éppen addigra már átmegy a kapcsolat néhány fordulóponton, és megismeritek egymást! Fél év után fizikai képtelenség átlátni a rózsaszín ködön és látni a másik valódi személyiségét. Nekem úgy tűnik, ti mindketten életetek épp azon szakaszát élitek, amikor a megfontolt döntést háttérbe szorítja az érzelmeken alapuló vágy, és mivel mindkettőtöknek éppen ugyanaz a vágya, úgy gondoljátok biztosan egymáshoz valók vagytok és ez örökké így lesz.. De ez tényleg meggondolatlan és helytelen döntés lenne. Csak a gyerek utáni vágy tart össze titeket? Ez ki fog derülni, ha még 2-3 év múlva is együtt vagytok..

Nyilván te döntesz, de 19 évesen ilyen helyzetben senkinek nem javasolnám, hogy szüljön!

Már többen is leírták, de én is leírom: a gyereket minden nő elsősorban MAGÁNAK szüli. Neked jelenleg a karriered a nullán áll, arra alapozni hogy majd a párod segít, iszonyat nagy felelőtlenség. A válások nagyobb hányada sajnos válással végződik, ez tény. Arra is gondolj hogy hogyan és miből tartanád el a gyereket és magadat egyedül, ha úgy alakulna.

No meg igen, fél éves kapcsolat az NULLA. Ennyi idő alatt még meg sem ismeritek egymást igazán.