Hányadán állunk? Mit tennétek a helyemben? Részletek lentebb!

Röviden a lényeg: a legjobb barátommal együtt nőttünk fel. Elsősorban a zene szeretete kötött össze minket, rengeteg koncertre elmentünk együtt, nagyon sok kalandot éltünk át. De persze minden más működött, a magánéleti dolgainkat is meg tudtuk mindig beszélni, tanácsokkal láttuk el egymást, segítettünk egymásnak a bajban. Voltak összeveszések, de ez egy igazi, őszinte barátságánál talán természetes, és mindig kibékültünk.

Az év elején külföldre költözött, meló végett. Kapcsolatban maradtunk, semmi gáz nem volt, sőt április végén találkoztunk is, együtt buliztunk egy hétvégén át. Viszont: pár nappal később, május elején beszéltünk utoljára. Saját bevallása szerint fáradt volt, éppen akkor végzett a melóval. Elkezdtünk beszélgetni msnen, majd rövidesen arrogáns hangnemben különféle sértéseket vágott a fejemhez, pancsernak nevezett, és azt mondta h sz*rok a zenére... én annyit reagáltam, h rosszul esik ez a hangnem, és nem értem, miért viselkedik így, majd befejeztem a beszélgetést.

Azóta nem beszéltünk, nem is keresett, pedig szerintem egy bocsánatkéréssel minimum, h tartozik. Sőt, ami a legrosszabb, hogy haza is jött már egyszer, nagyjából egy hétre, de akkor sem találkoztunk, a környékemre se jött. Mi lelhette?

És mielőtt felmerülne bennetek a kérdés: nem, én nem sértettem meg semmivel. Tudom hogy ez hülyén hangzik, hogy minden ok nélkül fordított csak úgy hátat nekem több évnyi barátság után, de higgyétek el nekem, ha tudnám h én is ludas vagyok a dologban, és valamivel megbántottam, akkor most nem kérdeznélek titeket!