Hogyan dolgozzam fel Édesanyám elvesztését?

Fogadd őszinte részvétem..

Nem nagyon lehet.. és idővel sem enyhül..

A mai napig összeszorul a szívem, ha Anyumra gondolok, holott már 4éve elveszítettük.

Ahogy megy az idő, úgy lenne mindig egyre más és egyre több kérdésem, mondandóm Hozzá... :'(

28N

Az első válaszolónak, és a kérdezőnek is!

Az idő igenis enyhít a fájdalmon! Elmúlni nem fog, de enyhülni igen!

Én 12 éve veszítettem el az édesapámat, és ha rá gondolok még mindig érzem, hogy milyen volt átölelni.

De már sokkal jobb! Fel a fejjel!

Fogadd részvétem!

Nem könnyű tudomásul venni és elfogadni azt, amiről sosem hittük, hogy bekövetkezik.

Tudom akkoriban mindig csak azt hajtogattam magamban, hogy "mostmár ő nem szenved, én meg majdcsak kibírom valahogy" (nagyon beteg volt).

Persze ettől még ugyanúgy fájt, de ez legalább igaz volt!

Nagyon régen volt, de azóta is tudom, hogy sosem hagyott el, bármikor szólsz, beszélsz hozzá, ő válaszol, veled van, segít, és amikor szükséged van rá erőt ad bármihez!

Nem kell olyankor mást tenned, csak rágondolnod, hívnod, kérned. Ezt lehet, hogy ma még nem hiszed, majd később ha kipróbálod, megtapasztalod, hogy igaz!

Most sirasd el a könnyeidet, és (ahogy az előttem szóló írta) próbáld meg magad lefoglalni a mindennapi teendőkkel.

Én hálisten még nem vagyok ebben a helyzetben, de szoktam rajta gondolkodni, hogy mi lesz ha...

És arra jutottam, hogy felesleges nagy drámát csapni, igen tudom ez most nagyon durva... de tényleg, figyelj, ha a csillagokat is hozod le az égről akkor sem tudtad volna megmenteni, meghalt volna mindenképpen, az élet már csak ilyen, megszületünk meghalunk. Persze biztos nekem is fájni fog, nem arról van szó, csak azt hiszem én majd úgy próbálom felfogni, hogy még mindig itt van velem, csak épp nem látom. Ha egyedül vagy akkor pl. beszélhetsz is hozzá, vagy tegyük fel hiszel a mennyben és azt mondogatod magadnak, hogy nem örökre váltatok el, úgyis találkoztok még. Én tényleg azt hiszem, hogy ez segíthet egyes embereknek, lehet, hogy neked is. Gondolj rá szeretett, de nem kell begubózni, próbáld ugyan úgy tovább élni az életed, mert sajnos ő már nem jön vissza bármit is csinálsz.