Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Rossz ember vagyok amiért...

Rossz ember vagyok amiért gyűlölöm az alkoholista apámat? Bővebben lent

Figyelt kérdés

furdal a lelkiismeret amiért gyűlölöm az alkoholista apámat. az alkoholizmus betegség. biztos oka van annak, hogy kialakult. legalábbis ezt mondogatom magamban, próbálom helyretenni a dolgokat. ha agresszív, vagy mindenkivel ordibál, nyugtatom magam, hogy ez azért van, mert beteg, de sosem sikerül lenyugodnom, utálom őt, utálom, hogy nem tesz semmit, be sem látja. már ilyeneket mond, hogy takarodjak itthonról (19 éves lány vagyok, dolgozok, évek óta nem kértem pénzt ruhára, bulira, stb), meg, mekkora hülye gyerek lettem, és amiért nincs barátom, tuti leszbikus vagyok, vagy egy hulladék, amiért nincs pasim. arra nem gondol, hogy zárkózott lettem az évek során miatta. de nem is ez a lényeg. jogosan gyűlölöm őt? ettől rossz ember vagyok? hogy lehet ebből kilábalni? mióta az eszemet tudom, ő iszik. semmi baja nincs egészségügyileg. fitt, életerős ember, dolgozik, még egy rossz foga sincs. a piros folton kivül ami az arcán van, semmi nem árulkodik arról, hogy inna. ja meg a szaga... napokig nem fürdik.


volt már valaki hasonló helyzetben?


2011. jún. 19. 23:37
1 2 3 4
 1/31 anonim ***** válasza:
Ha olyan helyzetben lennél, hogy nem árthatna neked, tényleg csak sajnálni tudnád.
2011. jún. 19. 23:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/31 anonim ***** válasza:

én igen hasonló helyzetben voltam. idővel megérted habár már 19 vagy így már nem biztos. meglepő ,de a saját kollégával mikor elmentem némi szakmunkára akkor mondta nekem h nem jó kedvében iszik hanem mert annyira szomorú pedig a kollégájáról tudtam h nagyon utálja ám sztem ő jobban látta a szenvedését. anyu is sokat piál bár ő zugivó. rajta nem lehet észrevenni csak mikor a hugom útlevelét kerestük akkor került elő 5 liternyi tömény a dossziék között. azzal meg hogy napokig nem fürdik nagyon nem tehetsz semmit mert az agya annyira le van tompítva hogy semmit sem érez. szagokat vagy mást.


nálunk az egész akkor csúcsosodott ki mikor apu nyugdíjba vonult. 3 hónap után már összeszarta magát annyit ivott. mondtam neki h csináljon már valamit. azóta dolgozik és emellett még kapott egy lelki sokkot vagy traumát nemtudom mi a jó szó rá ,de azóta nem iszik semmit. egy éve tiszta.

2011. jún. 19. 23:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/31 anonim ***** válasza:
0%

23.50-es

annyit akartam még mondani h te különösen figyelj oda az italra mert genetikailag benned van az alkoholizmus.

21/f

2011. jún. 19. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/31 anonim ***** válasza:
100%
Jogosan gyűlölöd, és ettől nem vagy rossz ember! Beteg, és nagyon sajnálom ezért, mert nyilván oka van az alkoholizmusának, ezt jól látod, de Te a lánya vagy, Neked nem is szabad objektíven látni, úgyhogy minden joggal és okkal gyűlölöd őt! Annak, ahogyan szavakkal bánt Téged, később sajnos meglesz a gyümölcse az életedben. Nekem az anyám volt pont ilyen szavakkal verő típus, pedig nem is ivott. Eredménye: elcseszett élet, valamint, hogy pszichiáterhez járok, dilibogyókat szedek... Én is zárkózott lettem, stb. Megjegyzem, ha lenne pasid, akkor meg azért szekálna, hogy k.rva vagy, és mindent megtenne, hogy szétmenjetek... Ajánlom figyelmedbe Susan Forward Mérgező szülők c. könyvét! Mindenképpen olvasd el! Felér egy terápiával! Mivel Te még fiatal vagy, lehet, hogy Neked ennyi is elég lesz, és helyre tesz Benned mindent. Te a gyerek vagy, akit szavakkal bántott, zárkózottá tett az apja (mellesleg ilyenkor a másik szülő sem mentes a felelősség alól), a szüleid felelőssége, NE magyarázd meg magadnak, hogy szegényke azért iszik, mert beteg! Ő az apád, ezzel a problémával neki kellene foglalkoznia, hiszen apa, akinek gyereke van, ezért apaként, méghozzá jó apaként kellene viselkednie - a betegsége NEM menti fel ez alól! Húzz el otthonról, kezdj új életet, és ne engedj neki beleszólást! Olvasd el a könyvet!!!
2011. jún. 19. 23:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/31 A kérdező kommentje:

ha szomorú, akkor már fogalmam sincs, hogy miért. az összes lányának sinen van az élete, kisunokája is van, totyogó korszakban van, akit mindenki imád (ő is, ha épp nem merevrészeg). mindenki elvégezte az iskolákat, dolgozunk, végre rendbejöttünk. régen anyámmal kést hajigáltak egymásnak (igen, anyám is ivott, azóta is iszik néha), de felcseperedtünk valahogy, és ahhoz képest elég értelmes emberek lettünk. ő viszont megy lefelé egy óvodás szintjére, ha beleadok a rezsibe, akkor MIT NAGYEMBERKEDEK (néha hozzáteszi azt is, hogy te hülye majom gyerek), ha nem adok bele a rezsibe, akkor takarodjak a portáról. semmi nem jó. voltam már türelmes, voltam türelmetlen is. elég bulizós lány voltam, de ennek az egésznek a másik végletére jutottam, már nagyon hosszú ideje nem ittam egy kortyot sem, nem is akarok, sem semmi hasonlót. tényleg undorodom tőle. egy primitív barom, akit közben szeretek, annak ellenére, hogy tényleg terror volt 13 éves koromtól kb 17-ig, és 5 helyen laktam. most azzal fenyegetett, hogy nem megy dolgozni. az előbb anyámmal vitatkoztak, én itt gyakoriztam, erre berontott a szobába, hogy mi a f*szt hallgatózok, most miért nem bírom bömböltetni a zenét.. erre mondtam, hogy mert 11 óra van, reakció: akkor takarodjál aludni innen. mindezt úgy, hogy be volt zárva az ajtóm, és egy mukkot sem szóltam.


legjobb lenne, ha elköltözhetnék, de nem szívesen hagynám őket magukra azok után, amiket anno láttam tőlük, és még az anyagi helyzetem sem engedi meg az albérletet.


nagyon sok császkáló alkeszt látok az utcákon, és a szívem szorul össze, ha arra gondolok, hogy apám ide juthat. zokognék egy ilyen jövőképtől, de közben gyűlölöm. csak tipródom állandóan, és mivel tesóim hamarabb elköltöztek, rám hárult az, hogy vigyázzak rájuk. az utolsónak a legnehezebb elköltözni, magukrahagyni őket.


tényleg szeretem, de folyamatosan megaláz, az önbecsülésemet eltapossa, és akármennyire nem szeretnék adni a véleményére, adok, mert mégicsak az apám. nem jó minden nap azt hallani, hogy hulladék vagyok.

2011. jún. 20. 00:04
 6/31 A kérdező kommentje:
megszerzem ezt a könyvet, köszönöm szépen. elkélne egy kis segítség pszichológia terén. persze így inkább már 20 évesen ideje lenne elvonatkoztatnom a múltamtól, de nagyon hatott a személyiségemre, akármennyire is próbálok ellenállni. ideggyenge lettem. szorongós típus. 1-2 éve még pánikrohamaim is voltak, de aztán rájöttem, hogy az csak kémia, és elmúlt. nagyon sokat tervezgetem a jövőmet, szinte egész nap, de beködösítik a szülők. ha arra gondolok, hogy kimegyek külföldre dolgozni, csak amíg kicsit megszedem magam, sírvafakadok, hogy mégis hogy hagyjam itt őket?!
2011. jún. 20. 00:10
 7/31 anonim ***** válasza:
Mennyit tudsz segíteni? Történt csoda attól, hogy ott vagy? Vagy csak téged húz le a maga szintjére?
2011. jún. 20. 00:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/31 anonim ***** válasza:
ez csak kémia ahogy te mondtad. 20 éves vagy és még mindig sírva fakadsz az otthoni körülmények miatt ergó nem tudsz elvonatkoztatni. ez természetes hogy aggódsz. csakhogy még hány éves korodig akarsz aggódni miattuk?
2011. jún. 20. 00:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/31 A kérdező kommentje:
csoda nem történt, de valamennyire kordában tudom tartani anyámat, hogy ő ne boruljon együtt apámmal. ez is sokat számít. ha ketten lennének, valszeg már anyám is teljesen átállt volna arra a pályára
2011. jún. 20. 00:18
 10/31 anonim ***** válasza:
Akkor vidd magaddal anyádat is, vagy együtt dobjátok ki az apádat. Vagy küldjétek rehabra.
2011. jún. 20. 00:20
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!