Miért nem vagyok szimpatikus az embereknek? FONTOS

Nagyon kellemetlen, hogy olyan emberek, akik nem is ismernek, ahelyett, hogy két szót megpróbálnának váltani velem, máris tartanak tőlem. Ez egy új közegben nagyon nagy hátrány tud lenni.

Csúnyának én sem tartom magam, érdekes módon ennek ellenére volt/van sikerem a férfiaknál. Talán ők más szemmel néznek/látnak, mint a nők, nem tudom.

Mert ez a dolog nálam inkább a nőkkel szembeni problémám.

30/L

:) Az én férjemnek pl kifejezetten mogorva arca (tekintete) van. Sokszor ráncolja a szemöldökét, és olyan szúrós a nézése.

Pedig egy nagyon kedves, barátkozós, humoros férfi, aki állandóan nevet és jókedvű! :) Mikor először bemutattam a kollégáimnak, akkor tökéletesen el voltak ájulva, hogy nekem hogy lehet egy ilyen kis mogorva férjem van... Hisz én tökéletesen az ellentéte vagyok..

De, miután eltöltöttek némi időt a társaságában, teljesen megváltozott a véleményük. :)

Rólam is mondták már, hogy beképzeltnek tűnök, hm, lehet egy kicsit az is vagyok, vagy jobban mondva csak helyén van az önbizalmam, nem úgy, mint az általában az embereknek, sajnos. Mivel nem vagyok olyan önsajnáló és nem panaszkodok állandóan, hanem a jó dolgokról beszélek, gyakran tűnök beképzeltnek. Aki ismer, persze tudja, hogy mi van.

Csak egyet tudok mondani: SZARD LE!

Nem lehetünk mindenkinek szimpatikusak, ez van.

Én nem vagyok csúnya, csak állítólag "mogorva" fejem van. Nagyon ritkán mer leülni mellém valaki a buszon, vonaton :D

De ettől még megvannak azok, akik ismernek és kedvelnek, így nincs gond. Azt mondom, hogy ha valaki fejszerkezet alapján ítél meg, az felszínes ember, nekem meg ilyenek havernak se kellenek. :)

Én nem tudom leszarni.. Kevés barátom van, vagy lehet csak haverok, szóval szeretnék többet de mindig érzem ezt a problémát, és nagyon rossz úgy hogy nem tudom leszarni!

Úgy könnyű, ha megvan a baráti köröd és ennyi neked elég..

Hát könnyűnek éppen nem mondanám, de szerintem egy szinten túl a barátkozás nem ezen múlik. Ha nem nyitod ki a szádat, és nem kommunikálsz, sose fogják sejteni se, hogy milyen ember vagy, csak a külsőről ítélnek meg, mert nem adsz rá más lehetőséget.

Velem régen az volt, hogy nagyon csúnyának hittem magam, és ezért inkább csak egyedül üldögéltem, nem mertem ismerkedni másokkal. Utána visszahallottam, hogy én különcködő vagyok és felsőbbrendűnek hiszem magam, pedig pont hogy féltem, és azt hittem senki se akarna megismerni.

Na akkor csatlakozom, en is ilyen vagyok.

Aztan rajottem, hogy ha mosolyog a szemem, nem elriasztom, hanem bevonzom az embereket. Szoval mosolyogjon a szemetek is, ne csak a szatok, es annyi.

Szia.Bocsi okosat nem tudok írni mit tehetnél ellene csak elmesélnék neked valamit :)

Még annó 10éve :) új suliba mentem át.Volt egy csaj akit a városból látásból ismertem és tudtam,hogy oda jár.Imádkoztam,hogy nehogy osztálytársak legyünk,mert nagyon nem volt szimpi,utáltam pedig nem is ismertem.Aztán persze,hogy oszt.társak lettünk és miért is ne,mellette volt szabad hely,kénytelen voltam oda ülni.Attól a naptól lettünk a legjobb barátnők :)