Mit kezdjek apámmal?

Évek óta szekál, ha olyan kedve támad. Egyszer az nem jó neki, ha x-et csinálok, mert akkor y-t kéne csinálni, aztán fordítva. Tök általános dolgok miatt durran el az agya. Ha itthon vagyok az a baj, ha nem vagyok itthon az a baj.

Mikor gimnáziumba jelentkeztem azon hőbörgött, hogy miért nem tanulok semmilyen szakmát. Most, hogy egyetemista vagyok az a baja, hogy nem csinálok semmit. Vizsgaidőszak közepén mégis mit csináljak a tanuláson kívül? Semmirevaló vagyok emiatt. Aztán meg kérdezi, hogy akarok-e menni MSc-re? Ki érti ezt?

Alig várom, hogy elvégezzem a sulit és legyen egy munkám elhúzok úgy otthonról, hogy soha nem megyek vissza. Amit meg kifizettek értem a 22 év alatt, azt meg visszafizetem egytől egyig, mert a "pénzt csak költeni tudom".