Önzetlen szeretet/ember van?

"cserébe nagy árat fizettünk, nem tűrték el, hogy egy önálló gondolatunk legyen."

baromság. ha neked ilyen szüleid voltak/vannak, akkor azt sajnálom

sztem meg önzetlen. az hogy a szülő nem engedi,hogy bármit tegyél,azt nem azért teszi,mert önző,hanem mert :jót akar neked,szeretné ha te nem esnél ugyanabba a hibába...stb

hisz a szülői szeretet nem csak abból áll,hogy mindent megengedünk,hanem hogy neveljen is.

sajnálom,hogy a te szülied ilyenek...

de egy gyermek bármit tesz is, a szülő elfogadja és megbocsájt és ugyanígy visszafelé is működik.

mert nem csak azt hallani,hogy: majd ha öreg leszek,a gyerekem fog gondoskodni rólam,hanem azt is, hogy: a gyerekemért bármit megtennék, meg: anya csak egy van

Igen, létezik önzetlenség.

Például amikor befogadsz egy kóbor macskát. Eltartod, ő meg jó macskához híven tojik a fejedre.

Vagy egy kisbabával szemben is sok emberben előjön az az érzés, hogy csak megsimogatná, hogy nevessen, minden hátsó gondolat nélkül.

És a szülői szeretet is lehet ilyen. Vannak persze kivételek, sajnos rengeteg a rossz szülő. DE ez nem jelenti azt, hogy nincsenek olyanok, akik valóban önzetlenek és a gyerek érdekeit nézik, mondván ha már a világra jött, ha már pont a mi családunkban jött a világra, akkor adjunk meg neki mindent.

A szülő tényleg a legjobbat akarja,és a szülői szeretet a legönzetlenebb,de igazság van abban,amit valamelyik előző válaszadó írt.

Nevelni valami hihetetlen nehéz(és éppen ezért nagyon szép)feladat.Nem tudhatod sosem pontosan,jól reagáltál-e egy-egy megnyilvánulására,hogy amerre terelgetni szeretnéd,az tényleg az Ő iránya-e vagy inkább a tiéd...fú,nem egyszerű!

A kérdezővel pedig teljesen egyetértek,mióta középiskolában egyik tanárom felvetette ezt a kérdést,nem hagy nyugodni.Én is ott teszek jót,ahol tudok(és merek)de utána mindig le kell állítanom magam,hogy ez természetes cselekedet volt(még ha más nem is tette volna meg)ettől én nem vagyok jobb(és itt a lényeg)a többi embernél.

"ha kedves vagyok egy ismeretlennel, akkor nem vagyok önzetlen, mert NEKEM is jól esik, hogy neki jól esik."

Igazad is van, meg nincs is.

Nem azért vagy önzetlen ember mert tökéletesen, maximálisan önérdek nélkül teszel valamit! Hanem mert szeretsz olyat tenni, amiből neked semmi konkrét hasznod nem származik.

Az a tény tesz önzetlenné, hogy bele tudsz érezni mások helyzetébe és örömöt okoz, ha segíthetsz nekik. Az önzetlenség nem egyenlő a mártíromkodással, egész egyszerűen egy emberi tulajdonság, hogy neked mi a jobb, az ha hamarabb odaérsz a buszmegállóba vagy az, ha előtte átsegítesz egy vak embert az úton.

"Te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed"(Mt6,3)(vagyis nem kell várni a viszonzást, azonnal tovább menni)

- vagy, mint Szent Miklós: titokban tenni a jót.

vagyis csak az igazi szeretet, röviden és pontosan:

csak az a szeretet,

ami jót tesz jutalom, elismerés, viszonzás, dicséret legcsekélyebb várása nélkül.

Ha kap, elfogadja, ha nem kap semmit, vagy rosszat kap, azt is elfogadja. Mindent eltűr.

van ilyen, tapasztalatból tudom, van ilyen:)))

tessék megpróbálni így szeretni - így jót tenni..

nagyon érdekes érzés..

az igazságtartalma révén szép és jó..

ha jót teszel és pofont kapsz cserébe egy kis segítség a fájdalom elviseléséhez, a megértés:

olyan ez, mint mikor egy fuldoklót ki akarok menteni-

és az rúg, kapálódzik, rossz esetben le is ránt, megöl.

mégis gondolkodás nélkül sietnék a segítségére.

miért is teszi? mert nem tudja felfogni, ez a jó,

a segítség, a szeretetből adás- ez nem racionális terület - és ott, a példánál, jellemzően nem is ez működik, egyik oldalon sem

mert leülhetnék morfondírozni: ha most segítek, megrúgja a vesémet esetleg, leszakad, és... stb.stb.

vagy, kimentem,de szegényember, nincstelen, hogy fogja meghálálni?-szóval így nem működik.

- a fuldokló meg.. hányan fuldokolnak a szeretethiányban?

a szenvedő részéről jelen van még egy ragaszkodás is az állapothoz, egy bonyolult tudati mechanizmus révén.

-a