A férjem meg az anyja szörnyen igénytelenek néhány dologban. Hogyan adjam tudtukra, hogy zavar a dolog, anélkül, hogy megsérteném őket?

Én mindig azt hittem, hogy a svábok rendes, tiszta emberek. Néhány éve megismertem egy sváb pasit, aki majdnem mindenben tökéletes. Az édesanyjával élt kettesben, egy fedél alatt, az ő házában. Extra gyors együtt járás után összeházasodtunk, én odaköltöztem hozzájuk, közös konyhára.

Na, ezután jött a kiábrándulás.

Az anyósom, amellett, hogy szarul főz, szarul mosogat, meg minden, ráadásul agyonhasznált (már nem használt)bugyikkal meg pólókkal törölget. Vettem vadiúj konyharuhákat, de azokat eldugta valahová, és továbbra is maradt a bugyi... Nekem meg a belem kifordul, ha rágondolok, hogy a tányér, amiből eszek, az régi bugyogóval lett áttörölve.

A férjem meg?

A férjen egyszerűen nem tud viselkedni az asztalnál. Illetve tud (társaságban), csak nem akar otthon. A leves kivételével mindent kézzel eszik csak, kés-villa azel van utasítva. Na meg, nem telik el étkezés úgy, hogy ne fingana, böföge állandóan. Sőt, állandóan fingik!!!!

Fingik az utcán, fingik a kocsiban, fingik az asztalnál, sőt, még szex közben is. De a hab a tortán az volt, amikor valentin napon közel hajolt az arcomhoz, és odatolt egy rettenetesen büdöset, és közölte, hogy ezek a valentin napi üzenetei felém.

Rettenetesen megbántott! Nem arról van szó, hogy nem lehet pukizni (egy természetes emberi folyamat), de akkor is! Az asztalnál, étkezés közben? Vagy szex közben, pont akkor, amikor odahajolnék az ágyékához? Na ne!

Amikor megkérdeztem tőle, hogy ezek szerint én le vagyok szarva? Közölte, hogy nem, ő szeret engem. Sőt, nagyon is szeret. Szerinte, aki mer a társa előtt fingani, az teljesen elfogadta a másikat társául, és már megszokta.

Ti hogyan adnátok a tudtukra, hogy ez már egy kicsit alpári dolog?