fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » "Távbarátságot" meg lehet-e...

"Távbarátságot" meg lehet-e tartani?

Figyelt kérdés

A saját korosztályom, és az idősebb korosztály véleménye is érdekel. 23 éves lány vagyok, van egy nagyon jó barátnőm, akit barátként nagyon szeretek, és emberileg nagyon tisztelek. Öt éves baráti kapcsolat.


Viszont az utóbbi két évben már veszít az intenzitásából, és úgy érzem, ez egyre inkább így lesz.

Ő két éve fejezte be a tanulást, én most júniusban.


Kint volt egy évet külföldön dolgozni, most pedig Pesten kapott munkát, ez tőlem 3 óra hossza. És két éve van egy komoly párja is. Nos, ebben a két évben nagyon kevés alkalmunk volt találkozni. És sokkal ritkábban is keresett, mint korábban. Egyrészt mert dolgozik, ami sok idejét elveszi, másrészt, mert a párjával is sok időt tölt.


Szerintem mióta a párja meg van, nincs is igénye arra, hogy ugyanolyan gyakran keressen, és beszélgessünk, mint régen.


Nektek milyen tapasztalatotok van, előbb-utóbb teljesen véget érnek az ilyen barátságok? Fogadjam el, hogy bármennyire szeretem is őt barátomként, ha külön utakra visz az élet (neki munka, pár; én most keresem ezeket a dolgokat), akkor véget ér a (baráti) kapcsolat?


Most nagyon azt érzem, hogy ez lesz, mert rendszerint már csak én keresem őt. Őt leköti a munka, és a párja, akivel mindent megbeszélhet.

Nem akarom a szemére hányni, mert megértem, ha így van/ így lesz; ilyenkor fogadjam el, hogy ha messze vagyunk egymástól, és neki ott a párja meg a munkája, akkor már nincs igazán szüksége a társaságomra?


2011. júl. 30. 16:50
1 2 ❯
 1/14 anonim ***** válasza:
74%

Volt egy nagyon jó spanom persten még régen, osztály társam volt.

Nagyon jó arc volt, mindent nagyon jól tudtunk együtt szervezni csinálni munka, buli, bármi is volt. (a végére koleszban is szobatársak lettünk)


Aztán egy év után mindketten elköltöztünk pestről, ő a keleti sarokban lakik, én meg nyugaton, szóval mint személyes kapcsolat annak ott vége lett.

Utána már csak egyszer találkoztunk még azon a nyáron, egy fesztiválon.


Lényeg aztán h. az óta, sajna eltelt egy pár év, és bizony ez a távolság sehogy sem volt áthidalható, mostanra nem tartjuk a kapcsolatot.

2011. júl. 30. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
100%
Én is ugyanígy kezdek lenni a legjobb barátnőmmel. Szintén 5 éves baráti kapcsolat, az első 3 évben más városban laktunk, évente 1-2 alkalommal tudtunk találkozni, de akkor kiállta a próbát a barátságunk. Az utóbbi két évben én Pesten tanultam egyetemen (ahol ő lakott eddig is), így 2-3 hetente tudtunk találkozni, vagy még gyakrabban is (nem mindig jött össze, mert tanultunk mindketten). Rengeteget beszélgetünk msnen, szinte mindennap, de élőben ritkán tudunk találkozni. És a jövőben biztos még ritkábban tudunk majd, mert ő befejezte az egyetemet, munkát keres, és ha dolgozni fog, semmi ideje nem marad majd rám. De szerintem egy igazi barátság emiatt nem megy tönkre, akik tényleg barátok, azok akkor is barátok maradnak, ha hosszú ideig nem tudnak találkozni.
2011. júl. 30. 16:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat.


... Még tényleg nem látom a végét, de rossz érzésem van ezzel kapcsolatban...nagyon fájna, ha elveszíteném őt, mert egy olyan ember volt nekem mindig, akinek különleges szerepe volt az életemben, akire emberileg nagyon fel tudtam nézni.

2011. júl. 30. 17:00
 4/14 anonim válasza:
100%

Én 2002-ben kezdtem a fősulit. Ott ismertem meg az egyik legjobb barátnőmet. 2005-ben vége lett a sulinak, Ő Pesten talált munkát, én Baranya megyében. Évente kb 3-szor 4-szer találkozunk és nagyon sokat beszélünk Skype-on.

Mostis ugyanolyan közel érzem magamhoz, mint amikor még nap mint nap együtt voltunk a suliban. Nálunk NAGYON JÓL működik a távbarátság!!! Tavaly az esküvőmön Ő volt az egyik koszorúslány, pedig addigra már 5 éve távol laktunk egymástól!!!

Ne add még fel!!! Működhet!!!! :-)

2011. júl. 30. 17:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:
100%
Nem szabad feladni. Fogadd el, hogy elfoglalt, dolgozik, és persze ott a párja is. Ha csak hetente egyszer is, de szánjatok egymásra egy kis időt, ilyenkor jön jól az internet. E-mailben írjatok heti egyszer egymásnak, vagy msnen beszélgessetek. A barátság megmarad, hidd el, még ha évente egyszer is tudtok csak találkozni:-) 23/N
2011. júl. 30. 18:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:
Nos sajna én is így jártam a barátnőmmel csak mi óvodás korunk óta barátok voltunk(most 28 évesek vagyun). Azért azt nehezen tudom elhinni , hogy ha nekem család és munka mellett van időm felvenni a telefont és megkérdezni mi újság vele? akkor neki miért olyan nehéz legalább egy hónapban egyszer felhívni.Na de mindegy vannak ilyenek akiknek nem fontos a brátság.
2011. júl. 30. 18:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 A kérdező kommentje:

Köszönöm mindenkinek.


Csak én sajnos sokszor azt tapasztalom (már ennél a jó barátnőmnél is, más barátságaimban pedig még fokozottabban),

hogy egyszerűen annyit sem tesz meg a másik fél, hogy egy héten egyszer keres egy ímél, egy telefonhívás, vagy skype-os beszélgetés formájában.


Vagy azért, mert nincs is rá igénye (hogy valakinek erre ideje nincs heti egyszer, azt nem hiszem el), vagy mert nem szeret ímélt írogatni, és a skype elé sem fog leülni csak azért, hogy beszélgessünk.


Sok embernek szerintem nincs is rá igénye, ha van párja, és más emberek, akikkel tudnak rendszeresen találkozni.


Így viszont én is belefáradok abba - ilyen helyzetben - hogy 80%-ban mindig én keressem a másik felet. Ha pedig rájuk várok, akkor maguktól 3-4 hetente keresnek. És ebből van az hosszú távon, hogy már nincs is mit mondani egymásnak, annyira nem tudunk egymásról semmit, és végül megszakad a kapcsolat.

2011. júl. 30. 20:02
 8/14 A kérdező kommentje:

Egyébként teljesen jó tanácsot ad a 18:22 -es válaszoló, csak sajnos ezt nem mindenki teszi meg, hogy hetente egyszer szán egy kis időt a barátjára, ha találkozni évente csak egyszer tudnak.


Tapasztalom én is azt, amit az utolsó, 28 éves hölgy írt, sajnos.

2011. júl. 30. 20:04
 9/14 anonim ***** válasza:
Szia! Mielőtt felköltöztem volna Pestre, Anyukám azt mondta, hogy a barátságaim amikért eddig úgy ragaszkodtam, úgysem fogják túlélni a távolságot. Én meg harcoltam ez ellen, hogy dehogynem, meg hogy mi mások vagyunk stb. Így 3 év távlatából azt mondom, hogy félig neki lett igaza, félig nekem :) Igazából két lány kivételével mindenkivel tartom a kapcsolatot. Van egy gyerekkori legjobb barátnőm, vele mindig találkozom, ha hazautazom, sőt, ő is meg szokott látogatni. Van amikor kéthetente, van amikor két havonta, változó, de a lényeg, hogy mindig keressük egymást! Ha személyesen nem is, de telefonon rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Ő is, én is dolgozom, neki férje van, nekem 2 és fél éves kapcsolatom, de mindig szakítunk egymásra időt. Pont ma hívtam fel, és mondtam el neki, hogy mennyire nagyon hiányzik, és hogy alig várom, hogy végre találkozzunk. Köztünk is 3 óra a távolság, és mi is 23 évesek vagyunk.
2011. aug. 1. 14:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 Kalalau válasza:
meglehet tartani.:'D
2011. aug. 1. 17:53
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!