Család vagy karrier 22 évesen?

Elmondaná az, aki lepontozott engem, hogy miért tette?

Miért baj, hogy 24 éves koromra szívesen lennék anyuka, hogyha van egy szerető férjem és biztonságos anyagi hátterünk? Hogy miért baj az nektek, hogy én inkább a családot választom MOST és később a karriert?

Ha arra bíztattam volna a kérdezőt, hogy felelőtlenül vállaljon gyereket 22 évesen munka és férj nélkül, megérteném, de így tényleg nem tudom miért nem hasznos az én válaszom a szemetekben...? Magyarázzátok már el.

Amint a valaszokbol latod, teljesen egyenfüggö, ki hogy gondolja. Ha en meg egyszer ennyi idös lennek, az eddigi tapasztalataim alapjan a csalad mellett döntenek.

Mindig nagy csaladot akartam, legalabb 4-5 gyereket, annak ellenere, hogy nalunk a 2 gyerekes csaladmodell jellemzö. De csak 30 evesen talaltam meg az "igazit", akivel meg idö kellett, hogy addig eljussunk, hogy egyaltalan gyerekvallalason gondolkodjunk... Viszont ha barmikor, közben talalkoztam volna olyannal, aki hozzam hasonloan gondolkodik es ugy erzem, összeillünk, es a feltetelek is adottak, akkor barmikor, gondolkodas nelkül belevagtam volna, feladva a "karriert"!!

Kb. 25 eves koromig nem is gondolkodtam azon, hogy karriert kene epitenem, inkabb csak vartam az "igazi"-t, de hiaba. Mivel nem törtent semmi, ekkor kezdtem el tanulni az erdeklödesemnek megfelelöen, es bar joval elöbbre jutottam (anyagilag, több szakma), karriernek nem nagyon neveznem, amit elertem. Ide-oda kaptam, es mert minden erdekel, több mindent kiprobaltam "melyebb szinten", ami sok idöt-energiat igenyelt. Mostanra, a 40-hez közel, mar konkretabban latom, pontosan mit szeretnek, es ezt inkabb a koromnak es a tapasztalataimnak tudom be. Tehat szerintem nekem mindenhogy jobb lett volna elöbb a csalad, utana karrier, de ezt nem tudtam elöre es a lehetösegek is meghataroztak. A helyedben a szivemre hallgatva döntenek! :)

Őszintén szólva nekem van már egy 3 éve tartó, jól működő kapcsolatom, együtt is élünk 2.5 éve. Tényleg minden a lehető legnagyobb rendben van, szüleim által van is már külön lakás a fejünk felett. Viszont még egyetemre járok, és én még ebben nem gondolkozom. Sajnos kell az anyagi háttér, hogy nyugodtan alapítsak családot. Nemsokára 22 éves leszek, szeretnék min. 1 évet dolgozni (remélem, nem kell ecsetelnem, miért:) ), és szeretném, ha a párommal mindketten akarnánk is a dolgot, de ahhoz megfelelő kereset kell legalább az egyikünk részéről. Ráadásul én még várnék vele olyan 4-5 évet. Szeretnék még egy kicsit vele lenni, utazgatni kettecskén, és ugyebár gyerekkel ez nem ugyanaz. Mai fejjel úgy gondolom, hogy 27-30 éves korom körül szeretném majd az 1. gyerekem.

Tehát én egyelőre a karriert választanám, de csak azért, mert szeretnék még egy kis pénzt gyűjteni meg egy kicsit még a párommal lenni kettecskén.

Én 19 évesen, egyetem, és munka mellett bevállaltam a babát, nem bántam meg :)

Nézd, sokan mondják, hogy "biztos anyagi háttér" így meg úgy, biztos munkahely, satöbbi.

Tisztázzuk, sosem lesz aktuális anyagilag a gyerek! Soha! Oké, 10-15 év múlva lehet, hogy jobb anyagi körülményeid lesznek, de a biológiát nem tudod becsapni, járkálhatsz majd kezelésekre, rohangálhatsz beültetésért, szedhetsz gyógyszereket, és ez sem lesz olcsó. Sőt.

Nem élünk királyként, de amire szükségünk van, arra mindig futja, semmiben sem szenvedünk hiányt, sőt, így fiatalon több energiám van mindenre.

Az egyetemen tanulmányi ösztöndíjas vagyok, ugye most a bébi miatt nem dolgozom, háztartást vezetek.

Nekem bejött :)

19/L

Az is nagyon igaz, amit az elsö old.utolso irt: en is eszrevettem minden eddigi munkahelyemen, hogy hiaba nem terveztem gyereket (amikor nem volt kivel), 20 evestöl 35 eves koromig minden munkahelyen ugy kezelt a fönök, hogy "na ö barmikor elmehet gyesre", nemhogy"elöreleptetes"....stb. Söt, miutan ferjehez mentem, evekig emiatt nem talaltam munkat.

Viszont, bar en a gyerek mellett irtam a velemenyemet, szerintem az ne tartson vissza, hogy 30 utan beültetesek, kezelesek utan rohangaszni, mert erre normal modon nincs szükseg, szerintem ez tulzas. (Ugye többen vagyunk, akinek 35 felett normal modon összejött fel even belül?) Bar tudom, hogy ezt olvasni mindenhol manapsag, de sok függ a gondolkodasmodtol, hozzaallastol is. Aki ezt hiszi magarol, annak nagyobb esellyel ugy is lesz. Szerintem csak gondoljatok a regi vilagra, amikor senki nem gondolkodott ilyeneken, mert nem volt a medianak ez a befolyasa, es mindenfele orvosi közbeavatkozasok nelkül sorra születtek a gyerekekek, a nö termekeny evei alatt. A fogamzasgatlo is inkabb a lelki hatasa miatt lehet akadaly, erröl pont egy nögyogyasszal beszeltem: a nök 17 evesen meg a teherbeesetöl felnek, majd megszokjak, hogy fogamzasgatlo mellett nem lesznek terhesek. Ennek hatasara mar el sem hiszi belül magaban, hogy csak ugy siman terhes lehet, miutan 20 evig nem volt, egyszerüen mashogy gondol az együttlet következmenyeire, es ez is befolyasolhatja.

ma 14:49