Létezik olyan, hogy rejtett agresszió, féltem őt?
A helyzet a következő, mostoha húgom (fúú de utálom ezt a szót) súlyos lelki problémákkal küzd.
Nem hiszti, nem pasibaj, nem kamaszkori hóbort, tényleg olyan dologról van szó, amit most ide nem fogok leírni, de ember legyen a talpán, aki ezen könnyedén túlteszi magát.
És nem is nemi erőszak, mert ebből gondolhattok arra is.
Szóval alapjában véve egy visszahúzódó lány, ma megint egy kiborulós napja volt, és nagyon nagyon sírt, ne bírtam megnyugtatni, ketten voltunk itthon.
A 'f@szomat' mondom gyere velem... megfogtam, bementem vele a nappaliba, kivettem a szekrényből 5db tányért, amit nem használunk, kivittem az udvarra, mondtam neki: "itt hagylak most magadra, csinálj a tányérokkal azt, ami jól esik"
Bejöttem, de az ablakból figyeltem. Természetesen földhöz csapkodta őket, de olyan agressziót láttam az arcán, hogy magam is megijedtem tőle, komolyan mondom.
Az eset után borzalmasan aggódom, hogy esetleg akár csinálni fog magával valamit. Jelezzem a pszichológusnak ezt az észrevételt? Igazából szüleinknek nem mondtam, nem akartam őket elkeseríteni, de ahogy írok rájövök hogy kötelességük tudni, hisz mindannyian segíteni szeretnénk neki!
24N
JAJ nee ne értsetek félre! természetesen a szülein is maximálisan mellette állnak, és segítenek neki, csak ma épp nem voltak itthon, mikor történt. ennyi az egész.
Nem egyedül viselem, ők is aggódnak érte.
Írtam már, hogy jár szakemberhez:)
válasza:Jár pszichológushoz?! És ennek ellenére neked kell kitalálnod a tányértöréses feszkólevezetést?!
Szerintem, keressetek egy másikat, nem ártana inkább egy pszichiáter. Hány éves a testvéred? Ha nincs 25, akkor ifjúsági is segíthet neki.
Az elhagyás miatti ilyen erős feszkó azt is jelenti, hogy nem csak az adott személy miatt van benne ilyen erős feszkó, hanem valaki más miatt is, aki korábban fontos személy volt számára (nem partner, hanem egyéb: szülő, nagyszülő stb.) Az elhagyással felszakhatott benne egy régebbi seb, ami nincs kipucolva. Ehhez kéne pl. egy jó pszichiáter.
hát én nem tudom, hogy mondta-e neki a tányértörést a pszichológus.
Igazából nem szoktuk faggatni miről beszélnek, mondtuk neki, csak annyit mondjon el, amennyit ő akar.
Sőt azt is mondjuk neki, hogy velünk is beszélhet a dologról, üljünk le, dumcsizzunk egy nagyot. Azt mondta, hogy beszélgethetünk, csak ne erről.:S
Még nem nagykorú
válasza:Ps: Ha normális szakihoz jár, akkor teljesen normális is lehet ez a feszkókitörés - az ugyanis azt jelenti, hogy éppen feldolgozás alatt van nála a gyász (ami az elhagyásra adott reakció). Akkor viszont nem kell neked sem és a szüleidnek sem túldramatizálni a helyzete, akármilyen ijesztő is kívülről nézve időnként, hanem békénhagyni.
Éppen elég neki a maga baj. Ha jó szakihoz jár, akkor nem lesz öngyilkos, nyugi! A terápiában vannak olyan szakaszok, amikor sokkal rosszabbnak látszik a páciens állapota, mint amikor elkezdte - de ez szépen elmúlik.
válasza:rendben, köszönöm mindenkinek. Most picit megnyugodtam. Mármint abból a szempontból, hogy csupán kiadta magából, és nem kell többet beleképzelnem a dologba.
Az biztos, hogy mi a szüleimmel továbbra is mellette állunk, nagyon szeretjük, és megteszünk érte mindent!:')
válasza:Én azt gondolom, hogy nektek nem szabadna abba beleszólni, hogy ő mit mond el a szakembernek és mit nem. Az kizárólag kettejük dolga.
Ha még nem nagykorú, akkor nyugodtan járhatna pl. egy ifjúsági pszichiáterhez is, de ha nbeki ez a szakember jó, akkor ok. Nem kell kontrollálni azt a kapcsolatot, amihez nektek szigorúan szólva semmi közötök. Az sokszor nagyon sokat tud ártani, hiába a legjobb szándék is mögötte, ugyanis, érzeheti a testvéred azt, hogy amikor a családról beszél, és nektek ezt el kell otthon mondania, hogy mi volt a terápiában, akkor valakit mindenképpen "elárul". Aminek a következénye az lehet, hogy a terápia befuccsol, mert nem tud haladni - ugye, ezt nem akarjátok?
Hagyjátok szépen békén. Hagyjátok meg a szakira és rá, hogy dolgozzanak a problémán. Nem véletlenül került oda.
Minden jót!
Megint félreértés történt.:)
Mikor írtam, hogy csak annyit mondjon el, amennyit ő akar.
Azt nem arra mondtuk, hogy a pszichológusnak mondjon csak annyit, amennyit akar.
Hanem nekünk, hogy mi volt a pszichológusnál. Ő dönti el, hogy el akarja-e mondani mi volt a terápián vagy sem!
válasza:Még valami: ha kiadta magából a feszkót, az már nincs bent, az már nem árt. Akkor aggódj, ha semmit soha nem ad ki. (Ami egy belefelé forduló, introvertált, visszahúzódó embernél gyakori gond.) De ezt egy jó szakember nem fogja hagyni.
Szeressétek, és te pedig nyugodj már meg! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!