Miért jó, ha rózsaszín burokban nevelik a gyereket?
Figyelt kérdés
Miért jó, ha mindentől óvják, minden rosszat eltitkolnak előle, azt hiszi magáról, hogy ő hercegkisasszonynak született, pedig nem, és ha felnőtt lesz elkerülhetetlen, hogy kapjon egy-két pofont az élettől, akkor tapasztalja majd meg, hogy az élet nem habos torta, és az ilyenekből lesz a sértődött, boldogtalan felnőtt.
Elmondanád, hogy mire gondolsz pontosan? Mondanál egy példát? Mert a pofont és a lelki terrort nagyon ellenzem, de ha épp nincs pénze a családnak, vagy az egyik családtag beteg akkor azt el lehet mondani a gyereknek.
2011. aug. 18. 17:06
Hasznos számodra ez a válasz?
12/21 anonim válasza:
Erre az a megoldás, hogy olyan környezetet igyekszünk teremteni, ahol az emberek felnőttként sem kapnak "pofonokat".
2011. aug. 18. 17:10
Hasznos számodra ez a válasz?
13/21 anonim válasza:
Sokan írták, hogy az a jó, ha a gyerek előtt titkolva vannak a bajok. Pl az egyik válaszoló írta, hogy nem mondták el neki, hogy skizofrén a nagyanja. Na, hát engem is így neveltek, és most azt mondom, hogy nagyon nem volt jó megoldás. Nekem is skizofrém az egyik rokonom és nemrég tudtam meg az egyik rokontól, hogy mi a baja. Egyszer anyám kórházban volt két hétig, és nem mondták meg, hogy miért. Egyáltalán semmi rosszat nem mondtak meg. Most pedig olyan érzésem van, hogy nekem nem szabad semmiről tudnom mert nem vagyok elég méltó rá. Ha a barátnőim vagy akárki komoly dologról szeretne velem beszélni, én nem vagyok rá képes. És szerintem ez ennek tudható be.
2011. aug. 18. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
14/21 anonim válasza:
Sajnos engem is burokban neveltek, OK felnőttem, de sokkal jobb lett volna így utólag visszagondolva ha már kiskoromban megbeszélik velem a problémákat, mert attól hogy valaki gyerek még képes felfogni a dolgokat. Amikor később tudtam meg fontos és régóta tartó problémákat, elgondolkoztam azon, hogy vajon tényleg ennyire hülyének néztek-e hogy nekem nem lehet elmondani semmit... azóta van egy lányom, mindig kikérjük a véleményét a családdal ha van valami, illetve ha például valaki beteg lesz azt is elmondjuk neki, szerintem ez alap. Úgy vettem észre hogy egy határozott talpraesett lány lett belőle, szóval nem hiszem hogy ez rossz lenne.
2011. aug. 18. 17:20
Hasznos számodra ez a válasz?
15/21 anonim válasza:
Nincs olyan, hogy burok, szerinted az óvodában, iskolában nem lát semmi rosszat, aki meg nem íratja cigánnyal egy iskolába, ne is csodálkozzon, ha épp egy cigánnyal áll össze, nem fogja tudni, miért olyan gázok.
2011. aug. 18. 17:21
Hasznos számodra ez a válasz?
16/21 anonim válasza:
Első válaszoló vagyok, akit jól lepontoztatok, engem nem burokban neveltek, de ismerek olyat, akit igen. Lehet, hogy én talpraesettebb vagyok, és többet elértem, de, hogy lelkileg ő sokkal kiegyensúlyozottabb az is biztos.
2011. aug. 18. 17:29
Hasznos számodra ez a válasz?
17/21 anonim válasza:
17:21 Az óvodában, iskolában semmi olyan rossz dolgot nem fog látni, hallani amiről most szó van. A 3 éves gyerekek nem fognak pénzhiányról, betegségekről és hasonló témákról beszélgetni. És még a kisiskolások se.
2011. aug. 18. 17:30
Hasznos számodra ez a válasz?
18/21 anonim válasza:
Dehogynem, unokahúgoméknál, a többi szülő adott az egyik kislánynak tornacipőt, a másiknak az osztályfényképet fizették ki. Az egyik kislány télen este 7-kor csengetett be hozzájuk, hogy nem e megy ki vele a térre, mert a szülei dolgoznak és nem tud még haza menni, 7 évesen. Ezeket az unokahúgom is látja, burok ide vagy oda.
2011. aug. 18. 17:36
Hasznos számodra ez a válasz?
19/21 anonim válasza:
Nekem a szüleim mindig csak az érem rosszabbik oldalát mutatták oda. Anyám maga a megtestesült keseredettség, a pesszimizmus... apámat is magával rántotta már. Mindig is annak örültek, ha szenvedünk, azt hitték, az a "nevelés". és tessék, neveltek két depressziós, gyenge, keserű embert... hát tudok gratulálni nekik. Szóval igen, meg kell találni az arany középutat, mert az sem jó, ha a gyereket mindig hagyják a saját levében, hadd szenvedjen.
20/L
2011. aug. 18. 18:04
Hasznos számodra ez a válasz?
20/21 anonim válasza:
Egyik ismerősömék mindent megadtak a gyerekeiknek miután jobban ment náluk a szekér. A gyerekek (20 és 26) most már természetesnek tarják (a szülők is) hogy állandóan mindenre a szülőktől kérnek pénzt (és elmondom, nem 2 fillért és nem is "csak" kétezer forintokat). Oké hogy valaki megmondta egyszer nekik hogy dolgozni is kell a dolgokért, de nem látom rajtuk, hogy nagyon akarnák, feladják egy idő után, plusz úgy az élet dolgairól, nagyobb problémáiról kis százalékban van csak fogalmuk (a nagyobb leányzónak is!). A másik, hogy a szülők is fogják a gyerekeiket, már-már megmosolyogtató módon.
Én is boldog gyermekkort szeretnék az én gyerekemnek, de azért ez már talán túlmegy egy határon...
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: