Kedves szülők! Sokan közületek miért nem hiszik el a saját kamasz gyerekeiknek azt, hogy rosszul érzik magukat/betegek, és csak arra gondolnak, hogy biztosan lógni akar csak a suliból?

Rendszeresen szembesülök azzal, hogy ha beteg vagyok, akkor amiatt izgulok a legjobban, hogy épp a szüleim mennyire lesznek kiakadva. Apámnak a rögeszméje az, hogy azért vagyok ilyen beteges (ami évi összesen 2-3 nap hiányzás..tényleg baromira beteges), mert nem járok ki sehova. Megjegyzem: Heti 4x járok 2 órát a konditerembe edzeni, minden hétvégén csavargok a haverjaimmal, levegőn vagyok, így ez a megállapítása sem helytálló. Anyám pedig a tipikus "jaj biztos hiányozni akarsz, ezt a pár napot kibírod" szövegével jön.

Egyszerűen nem tudom felfogni, a szülők miért élnek abban a tévhitben, hogy a kamaszok/fiatalok nem szoktak betegek lenni, és ha épp nem 40 fokos lázuk van, akkor csakis lógásról lehet szó.

Megjegyzem: A szüleimnek nincs okuk nem bízni bennem, hiszen nem szoktam lógni a suliból, és a tanulmányi átlagom sem rossz.

17/F