Ha örökbe fogadtok egy gyermeket piciként, később elmondanátok ezt neki?

Mindenképp elmondanám. Ne nőjön fel hazugságban, és ha bármi módon megtudja, joggal lesz csalódott és mérges.

Én kicsi korától kezdve őszinte lennék vele, persze a saját szintjén. Pl. minden kisgyereknek van "hogyan lesz a baba" korszaka, és mikor rákérdezne, hogy ő is a hasamban volt-e, megmagyaráznám neki a szitut.

Én akkor mondanám el, amikor már teljesen megértené.

De mindenképpen. Szerintem ez nem kérdés.

ez tényleg nehéz elmondani neki, mert később -mondjuk 12 évesen- úgy érzi, hogy hazugságban élt.

De akadnak olyanok, akik megérzik! Nem vicc, mert hallottam számos ilyen történetről.

De azt ne felejtsd el, hogy az örökbefogadott gyerekek a nem vér szerinti szülőket is a saját szüleiként szereti. Mert a szülő az, amelyik éveken át gondozta, ápolta, szeretgette, kicserélte a pelenkáját, sokat törődött a gyermekkel.

Már kicsi korban sem szabad elhallgatni előle, így természetes lesz számára, és nem 18-20 évesen éri a nagy sokk ha megtudja.

Az az igazi szülője a gyermeknek aki szeretetben,féltő gondoskodással felneveli, mellette van bármilyen helyzetben.

Én nem mondanám el,igazán nem értem ti minek tennétek?

Ha mondjuk a szülei meghaltak akkor mutassam meg a helyüket is?Vagy ha esetleg alkesz az anyja azt is?mert ugyebár őszinteségben benne van az hogy elmondod kik a szülei.DE MINEK? Te fogadod örökbe neveled fel,te vagy az anyja.Ennyi.szerintem