2,5 év járás, egy év együttélés után még lehet, hogy a rózsaszínköd miatt vagyunk boldogok egymás mellett?

Mindkettőknek ez az első komoly kapcsolata. Ő 24, én 22 éves vagyok. Már az eljegyzés is megvolt, jövőre házasodunk. Sokan riogatnak minket azzal, hogy csak azért ragaszkodunk egymáshoz, mert elsők vagyunk egymásnak, és még tart a rózsaszínköd, és majd egy nap felébredünk, és rájövünk, hogy mennyire nem jó ez így. Többen mondják, hogy túl harmónikus a kapcsolatunk. Az igaz, hogy nincs nálunk veszekedés (szóváltás van, de semmi komoly), mások előtt soha nem alázzuk meg egymást, és a legfontosabb dolgokban (nő-férfi dolga a háztartásban, gyerekek, házasság, pénzügyek) egyetértünk. Sok mindenen átmentünk már, végigcsinált velem a vőlegényem egy gyógykezelést, ami egy eléggé kínos betegség miatt volt szükséges. Távkapcsolatban is éltünk pár hónapig, de az is inkább megerősített minket abban, hogy egymásnak valók vagyunk. Többen tanácsolják, hogy várjunk még pár évet a házassággal, mert fiatalok vagyunk. Mikor mondjuk, hogy mi nem szeretnénk várni, mert tudjuk, hogy egymást szeretjük, akkor van, aki kinevet, van, aki fogadást ajánlott, hogy 5 év múlva úgyis válás lesz, mert még túl fiatal a kapcsolatunk, meg mi is. Honna lehet azt tudni, hogy eltűnt-e már a rózsaszínköd? Honnan érzi azt az ember, hogy ez már igazi szeretet, nem "csak" szerelem?