Lehet, hogy valaki kiegyensúlyozott családi háttérrel (és átlagos anyagi körülményekkel) rendelkezik, mégis utál otthon lenni? Miért?

Az, hogy nem iszik egyik szülő sem, korántsem jelenti azt, hogy minden rendben. Ráadásul vendégek előtt nyilván visszafogja magát a többség.

Az én apám pl. nem ivott, és ha nálunk volt valaki, akkor adta a jó oldalát, de egyébként meg pokol volt elviselni és én sem szerettem otthon lenni. Biztos van rá oka, szerintem ne firtasd.

valami miatt nem érzi jól otthon magát

ne piszkáld

Attól még, hogy a családi háttér rendezettnek látszik, nem biztos, hogy tényleg minden rendben is van otthon.

És ha mégis, akkor is lehet, hogy egyszerűen kamasz korban nem jönnek ki olyan jól egymással. Csak saját magamat tudom felhozni példának, de biztos mások is jártak ebben a cipőben. Pont ilyen idős koromban én is mindent megtettem, hogy ne kelljen otthon lennem, pedig két teljesen normális szülőm van, az anyagi helyzetünk átlagos volt, stb. Csak egyszerűen olyan sértődős és hisztis tini lett belőlem, hogy az hihetetlen. Elég volt annyi, hogy apukám próbált valami szellemes megjegyzést tenni a zenére, amit hallgattam, és én már toporzékoltam. Úgy gondoltam, az én szüleim nem képesek engem megérteni, fogalmuk sincs a mai világról, és egyáltalán, az a fő céljuk, hogy engem piszkáljanak :)

Mire felnőtt lettem, és kinőttem az ilyen dilijeimet, teljesen jó lett a viszonyunk :)

Figyelj, a mi családunkról sem mondanád meg, milyen, ha kívülről látod. Tök idilli család, naná... csak élj benne.

Iszonyat! Én elmondom a barátnőimnek az itthoni dolgokat, mert belehülyülnék (még így is kajazavaros lettem), ha magamban kéne tartanom.

Szia!

Én is megpróbáltam minél kevesebbet otthon lenni. Imádom a szüleimet, ők is imádják egymást, nincsen velük semmi baj, de anyukámnak lételeme a veszekedés (sírva, kiabálva szitkozódva). Természetesen csak akkor adja magát, ha nincs ott senki idegen. Mások előtt egy igazi halk szavú tündér. Ha valakinek elmeséltem milyen, kiröhögtek, hogy csak kamaszként látom így. Aha! Most 30 évesen is ugyanezt mondom! Most is imádjuk egymást, de a külön lakásnak párja nincs! :)

Szóval, igen, előfordulhat, hogy útál otthon lenni.